Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175
ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁNAK HÚSZ É,VH 1746—1766. 159 református. Aránylag kevés zsidó családot említenek a források ebből az időből. Ezek valamennyien a földesúr védett zsidai. Jellemző; hogy a tanácsülési jegyzőkönyvben a nem-katolikusoknál feltüntetik az illető vallását. így Nagy Gergely özvegyénél feltüntetik, hogy kálvinista vallású. 62 ) A zsidóknál a nevet is több esetben mellőzve csak arról tesznek említést; hogy egy bizonyos zsidó panasszal, vagy más ügyben a tanácshoz fordul. 63 ) A jegyzőkönyvben sehol nem találjuk nyomát a keresztény hitfelekezetek közötti vallási visszavonásnak. A Carolina resolutio azonban ezúttal is érezteti hatását, amikor a római katolikus plébános szerződésben biztosított javadalmazása között találjuk a kálvinisták részéről is fizetendő stölapénzt. Az Instructio rendelkezéseinek megfelelően vasár- és ünnepnapokon nemcsak a tanács munkája szünetelt, hanem a városban is gondoskodtak a munkaszünet megtartásáról. A munkaszünet megszegőit megbüntetik. Kössler Györgynek büntetésképpen 1 lat viaszt kell szolgáltatnia a templomnak, mert Szent István napján szénát hordatott. 64 ) A város vallási életének vezetője a plébános, aki mellett káplán működik. 1754-ben plébánosváltozás van Óbudán. Andreovics L,ipót Ignác plébános utóda Vogelsporger Mihály lett. Andreovics Dorogra ment plébánosnak. Az új plébánossal a magisztrátus, földesúri jóváhagyással, szerződést köt. 65 ) A szerződés értelmében a plébános évi fizetése 300 forint, amelyhez ugyancsak évi 50 forint káplánpénz járul. Őt ületi a stólapénz teljes egészében. Külön felsorolja a szerződés a stóla címén szedhető szolgáltatások mértékét. így egy esküvőért, egy nagyobb temetésért, gyászmiséért, halotti prédikációért 1 forint 30 krajcárt, kisebb temetésért 1 forintot, keresztelőért 30 krajcárt számíthat fel a plébános. Megillette őt a misestipendium is és az uraság részéről szántóföld- és réthasználatot élvezett. A perselypénz, a harangozás díja, a sírhely ára azonban a templom javadalmai közé tartozott. Kzzel szemben köteles a plébános a katolikus egyház szertartásai szerint minden vasár- és ünnepnapon misét mondani; hivatalát ellátni, prédikálni, körmeneten résztvenni, halottak napján pedig keresztes körmenettel felkeresni a pesti temetőt. Misézni köteles a város szándékaira (auf der Gemeinde Intention). A gyermekek és a lakosság valláserkölcsi nevelését ő végzi. B végből minden hónapban legalább egyszer magyarul is prédikál, a gyermekeket pedig havonta legalább kétszer az erkölcsös életre neveli. A templomgondnokokkal (Kürchen Vätter) együtt intézi a templom számadásait, amelyeknél jelen van a város részéről a bíró és két vagy három esküdt. A város pénztárából fizették a gyertyákat és a mécseseket Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Flórián napján. Végül a szerződés záradékában kötelezte magát mind a város, mind a plébános, hogy a földesúrért három Miatyánkot és három Üdvözlégyet imádkoznak minden vasár- és ünnepnapon. Hz a pont tulajdonképpen csak megerősítése a földesúrral fennálló szorosabb kapcsolatnak, mert a Zichyek kegyurai voltak a templomnak, és róluk a szent cselekményekben egyébként is meg kellett emlékezni. Résztvettek a város lakosságának lelki szolgálatában a trinitárius atyák is, akiknek az évi költségvetésben 50 forintot irányoztak elő misemondásaikért, 66 ) l '
