Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175

ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁNAK HÚSZ ÉVIÎ 1746—1766. }57 fizetni köteles a szolgáltatásokat. Az ellenszegülők megfenyítésére rendkívül szigorú büntetést helyez kilátásba. Aki első ízben kísérelne meg az urasági rendelkezéssel szembehelyezkedni, 50 bottal büntetendő. Ha ez nem használ és az eset megismétlődnék, ismét kijár az 50 botütés. Harmadízben pedig kiűzik a városból a fizetni vonakodót.

54

) 1747 januárjára a viszály teljesen elsimul, és összeülhet a bizottság az adó megállapítására. Ugyanekkor állapítják meg a termények és állatok után fizetendő porció mértékét is. E szerint mindenki köteles egy akó bor után 5 dénárt, egy kereszt gabona után 15, egy tehén után 25, egy disznó titán 20, egy kecske után pedig 5 dénárt fizetni. Külön fizetett minden zsidó a földesúrnak járó egy zsidóforint után 6 dénárt a városnak.

55

) — Amilyen mértékben lelkére köti az Instructio a tanácsnak az adók beszedését, éppúgy óva inti őket, hogy senkitől többet ne követeljenek, mint amennyivel adós.

56

) A város évi költségvetése a bevételi oldalon —- beleértve az összes adókat és pénzbeli szolgáltatásokat — 6000 forint körül mozgott. A kiadás — természetesen az állami, megyei és földesúri szolgáltatásokkal együtt — ezzel körülbelül egyensúlyban van. Átlag csak 350—400 forintnyi csekély összeget tudnak a következő esztendőre átvinni maradványként. Reális számítások szerint latba eső feleslegük sohasem volt. 1758 az egyetlen kivételes esztendő, amikor 8819 frt és y

2 den. bevétellel szemben mindössze 6997 frt és 8 den. kiadás mutatkozott.

57

) Ilyenformán a városnak tartalékalapok, vagy jelentősebb beruházásra fedezetek sohasem állottak rendelkezésére. Amikor tehát komolyabb beruházásra lett volna szükség, kölcsönökkel igyekeztek áthidalni a nehézségeket. így kérnek kölcsön 1756-ban a plébánialak felépítésére 500 forintot Bencsovics Márton uradalmi udvarbírótól. A kölcsön feltételei éppen nem méltányosak : két havi felmondásra fizetendő vissza -— kivéve, ha a kölcsönadónak sürgős és múlhatatlan szüksége lenne rá, amikor is a kölcsönösszeg azonnal visszatérítendő. A kölcsönösszeg után az akkor szokásos évi 6% kamatot fizetik.

58

) Minthogy a város lakosságának túlnyomó többsége szőlő- és földművelő volt, megélhetésük és adófizető képességük javarészben a terméstől függött. Ilyen körülmények között könnyen elképzelhető, hogy több ízben küszködött a város is pénzügyi gondokkal. Blófordult, hogy maga a bíró — amint említettük — Genski Simon nem egyszer segítette át a bajokon a zavarba jutott városi gazdálkodást. Ugyancsak segítségükre voltak az árvák letéti pénzei, amelyeket szükség esetén szintén kölcsön vettek. 1766-ból, a városi számadások mellett, különálló bírói számadás maradt ránk.

59

) Önálló számadási füzetben is tartották nyilván. Bevételi és kiadási részekre oszlik. Bevételét javarészben a katonáknak eladott zabés szénaporciók teszik ki, míg a kiadási részben rendkívül változatos, de az egy forintot legtöbb esetben meg sem haladó tételek szerepelnek. Ilyen kiadások pl. alamizsna egy Pápa városbeli mizerikordiánus testvérnek \ egy lat gyertya az őrségnek ; az árístomba zárt bűnösnek kenyér ; adomány a templomi ministráns gyerekeknek; a Makkos Máriához vezetett processzió alkalmával ebéd a plébánosnak, tanítónak és egyházi iáknak ; Balogh kommisszáriusnak reggeli ; a város kocsisának kiadása a Dunán való átkelésért Pestre mentében ; stb. Összegszerűleg az egész számadás nem nagy. Az 1766. évi bevétel 196 forint és 32 dénár ; az előző évi maradvánnyal