Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Fekete Lajos: Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán 119-141

MOHAMEDÁN VAI^ÁSI ÉS SZF

v

IJ

y

EMI F,I,ET A TÖRÖKKORI BUDÁN 139 akkor nem követ el gyaurságot. A másik példa pedig így hangzik: Aki azt mondja, hogy (a túlvilági élet szempontjából) kereszténynek jobb lenni, mint zsidónak, az szintén gyaur ; a gondolatot úgy kell mondatba Önteni, hogy zsidónak lenni még a kereszténynél is rosszabb.

64

) Úgy folytak tehát ezek a viták, mint egykor a skolasztika keresztény szerzetesei között, mintha egy már rég letűnt korszak élt volna itt Budán tovább, sőt később, a török hatalom lehanyatlásának napjaiban mintha a chiliazmus egy változatát is kiérlelték volna. Otrokócsi Fóris Ferencnek egy török aga bevallotta, hogy az ő küzdelmük a keresztények ellen teljesen hiábavaló, mert időszámításuk 1100-ik évében (ami keresztény éra szerint 1689-nek felel meg) a próféta hatalma úgyis lehanyatlik.

65

) ' Buda mohamedán lelkisége egy új vallásosság szellemét hozta ismét Budára, mégpedig annak keleti, mohamedán változatát s éltette is itt az egész törökkor alatt, még a másfél évszázad végén sem kívánva kilépni belőle. A mohamedán lelki élet vezetői, a medreszék szúfisztikus beállítottságú hodzsái, a tekkék dervisei a XVII. század vége felé ugyanazt a vallási szellemet hirdették, amelyet másfél századdal korábban elplántálni kezdtek, ugyanazon elveket ugyanazon külsővel, amivel nemcsak az igazhívők és másvallásúak vallási ellentétét tartották meg állandó mély szakadéknak, hanem a törökség szellemi fejlődését is kimozdíthatatlanul egy helyhez rögzítették. Ahogy közélet és kormányzat alig változott, úgy a kultúra és művelődés is ugyanaz maradt, szinte egy helyben topogott ; ä medreszék a könyvnyomtatás harmadik-negyedik századában, a kézzel írott két-háromszázkötetes könyvtárakkal olyan képet mutattak, melyhez hasonlót Európában már csak messze elmúlt századokban lehetett találni. Fekete Lajos JEGYZETEK x

) Pecseví, isztanbuli kiadás I. 100. L; Karácson Imre (Századok 1902, 771. 1.) a gyertyatartókra vésett török feliratok szövegét is közli. 2) Dernschwam, Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien (1553—1555), kiadta Babinger Ferenc, München és Leipzig 1923, 100. 1. —- Ungria restaurada, Barcelona 1688. — Pecseví, isztanbuli kiadás I. 99.1.—• Keinálpasazáde TMrynál I. 257. 1. 3

) Evlia Cselebi, isztanbuli kiadás VI. 238. 1. , ". 4

) Dernschwam id. m. 205. 1. 5

) Szalay László : Adalékok a magyar nemzet történetéhez, 218. 1. 6

) Podhraczky József : Két magyar krónika, 64. 1. 6

a) TJ. o. 7

) A müezzin hajnali imára hívó szavai. 8

) Dernschwam írja ezt a Szent György-templomról, id. h.