Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán, 1819-1828 85-118

A SZÉKESFEHÉRVÁRI NEMZETI SZÍNJÁTSZÓK PESTEN ÉS BUDÁN 117 15 ) Ü. o. lásd a 21—22. 1. 16 ) Szilágyi Pál idézett cikke a Nefelejts-ben. 283. 1. első hasáb. 17 ) Pannónia. Ein vaterländisches Erholungsblatt für Freunde des Schönen, Guten und Wahren. Herausgeber und Rédacteur : Graf Carl Albert Festetics. I. évf. 1819. évi 52. számban 218. 1. 18 ) Wiener Zeitschrift für Kunst, Literatur und Theater, 1820. I-ső negyed 10. és 12. számában. A két közleményt magyar fordításban lásd Bayer Nemzeti Játékszín-ének. I. köt. 346—450, lapján a lábjegyzetben. . 19 ) Fejérvármegye levéltárában. 20 ) Űrlapszerű nyomtatvány. Úgy látszik egyetlen példánya Fejér vármegye levéltárában. Fasc. II. No. 32/820. 21 ) Fejér vármegye levéltárában. 1820 jan. 28-án kelt 102. tsz. sz. alatt. 22 ) Magyar Kurir az 1820. esztendőre. Szerkeszti Pántzél Dániel. 38. évi folyam. I-ső negyed 39. sz. 321—22. lapjain. 23 ) U. o. a 36. sz. 297—298. lapjain. Szórul-szóra így ír Kultsár Tudósítások-ja. 1820. 1. félév Szent György (április) hava 26-Í34. számában. Ebből a Pesten megjelenő hírlapból került tehát a bécsi lap május 5-i számába. 24 ) U. o. a 39-ik számban. 25 ) Lásd Színésztemetés 1820-ban című kis rajzomat a Pesti Hírlap Vasár­napja 1929. évi febr. 24-i számában. ­26 ) Gyöngyössy János : Hazafiúi Nef elejts, meljet a' Sz. Fehérvári Nemes Színjátszó Társaságnak, midőn Az harmadszori Budán és Pesten esett megjelenése után Júniusnak 14-én Elhatároztatásának Főhelyére visszatérni szándékozva barát­ságos tiszteletére ajánl Pettényi ifjabb — •—a' Fels. Magyar Királyi Helytartó Tanáts számvevő Hivatalának Adózói és UrbariomiOsztáljábanBetsületbéliTiszt. Pesten 1820. 27 ) Magyar Kurir. 1820. évi II. köt. 56. lapján. 28 ) U, o. 37. számának 297. lapján ír az előadásról. 2 9 ) Gróf Dessewff y J ózsef levele Kazinczy Ferenchez : Kassa február 6-án 1821. Kazinczy Ferenc levelezése XVII. köt. 398. lap. 30 ) U. o. A gróf itt elmondja, hogy valamennyi főúri dáma »a Grófnéhoz tódult és megakarta ajkaival érni azt a szent helyet, ahová a Fejedelmi tsóktapad't. . .« Arról, hogy a király, udvara és az udvar körében álló urak ellátogattak a magyar színészek előadására a Pest városi színházba, olvasható még : Wiener Zeitung 1820. évi folyam 124. és 125. számában. Ugyanott a IV. évfolyam, 119., 120. és 123. számaiban. A Hazai és Külföldi Tudósítások 1820. II. félév 22. számában a 166. lapon, —* A Hasznos Mulatságok 1820. évi II. félév 29. sz. •— Magyar Kurir 1820. évi okt. 17. sz. -— Zsebkönyv 1822-re, Kiadta Igaz Sámuel Bécsben 1821. Benne cikk a kiadótól : Első Ferenc hív Magyarjai közt 1820-ban. •— Részletesebben szólottam e jelentős politikai és társadalmi eseményről a Napkelet 1930. évi XV. kötetének 43—46. lapjain. 31 ) Lásd Bánóczi József: Kisfaludy Károly és munkái. Budapest 1882—83. I. kötet 229. lapján. A színlap a közlés szerint csak kéziratban van, de hogy hol található, azt a 308. lap errevonatkozó 62. jegyzetében nem adja. 32 ) Wiener Zeitung. 1820. évi harmadik évnegyed 87. számában. 33 ) A Hazai és Külföldi Tudósításokhoz toldalékul adott Hasznos Mulatságok 1820. évi második félesztendejének 29. számában a 225—27. lapokon. 34 ) Lásd Déryné naplója (Bayer-féle kiadás) II. köt. 20—54. lapokon. — Ugyan­csak erről : Ertl és Hybl : Theater Taschenbuch auf das Jahr 1823 Pesth, a 34., 39., 68., 69. lapokon. — Kádár Jolánnak a pesti német színjátszásról szóló alapvető művében a vendégjáték a 228. lapon említve van. — A Könyves Máté súgó szerkesz­tette Magyar Játékszíni Zseb-Könyvetske, Melly az 1822-dik Esztendőben előadott és a' fej érvári színészet emlékezetre méltó eseteit, Játék darabok' neveit foglalja magában — Székes-Fejérvár 1823 — erről a nagy művészi diadalról, mely nem csupán Dérynének, de a fehérvári társaságnak is babért szerzett, egyáltalán nem emlékezik meg. 35 ) Szép-Literatúrai Ajándék a' Tudományos Gyűjteményhez, 1822. Második Esztendei folyamat, Pest. Lásd az 57. lapot. 36 ) Magyar Kurir 1824. évi folyam. 38. számában. 37 ) A Báthory Zsigmond és Barcsay György-röí sehol sem történik emlékezés. Benkő Kálmán közismert Magyar Színvilág-a (1873), mely ma a legteljesebb lajstromát adja a régi magyar színpadokon előadott daraboknak, csak egy BáthoryZ sigmond-ot

Next

/
Thumbnails
Contents