Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán, 1819-1828 85-118

A SZÉKESFEHÉRVÁRI NEMZETI SZÍNJÁTSZÓK PESTEN ÉS BUDÁN J13 A Pesten az esztendő végén kiadott súgókönyvben pontos műsort találunk. Felsorolván a tagok névsorát, huszonnégy férfi és kilenc nő tagja volt (ez utóbbiak között : »eggy Diletáns Aszszonyság« és »Két Hazafi segéd-Leánykák«) és mindezeken felül négy gyermekszereplő. 49 ) Előadásaikat az Arany, Hattyú vendégfogadóban ;; augusztus 17-én kezdik el, de szeptember 2l-e után a műsorban ez olvasható : »NB. Itt a' Társaság tovább nem maradhatván eggy sokkal alkal­matosabb helyen, a Báró Podmaniczky úgy nevezett Beleznay Kerti Palotában kezdett a' nagy Érdemű nézőknek mutatványaival gyönyörköd­tetést szerezni.« * Ezzel véget ért a Székesfehérvár nevéhez fűződő színésztársaságok tündöklése Budán és Pesten. A nagy nemzeti feladatot elvégezték, a két város német polgárai előtt bebizonyították, hogy a magyar színjátszás méltó és veszedelmes társa a németnek, s hogy el fog következni az idő, amikor elhallgat a német múzsa a kettős város falai között, és egyedül a magyar múzsának lesz hajléka benne. A Székesfejérvári Nemzeti Színjátszó Társaság érdeme tisztán áll a színészet-történet, de a magyar nemzeti kultúra ítélőszéke előtt is. A pest-budai vendégszereplések nagy érdemét szaporították, növelték, öregbítették. Nemzeti kultúránk, drámairodalmunk fejlődése sokat nyert általa. Akkori viszonyaink között nem volt könnyű dolog a mai kedvelt kifejezés szerint »beérkezetté« lenni egy magyar szellemi törekvésnek. Kisfaludy — aki küldetésszerűen jelent meg abban az időpontban, amikor egy ilyen tökéletes előadó gárda módot talált arra, hogy az ország fővárosában felvegye a harcot a nagymultú, felülről támogatott, erős német színészettel — akkor, maga is dunántúli lévén, egyenesen a nagyhírű székesfehérvári társulathoz kapcsolódik s első darabját mindjárt ehhez a társasághoz hozza, amely azt a magyarság gócpontjában mutatja be, hogy innen szálljon szerteszét az országban a magyar színpadi képzelet, gondolat és élet, amely az egész országnak egy új igazi magyar világot jelentett. A pesti magyar sikerek bírták rá báró Berzeviczy Vincét, a kassai színház elméleti és gyakorlati tudással bíró intendánsát arra, hogy a kassai színpadon minden hétre egy új Kisfaludy darab bemutatóját, vagy legalább előadását tűzze ki. ^ Igaz, a Társaság több új erős magyar szerzőt nem tudott a harcba állítani, de ezt nem róhatjuk fel az ő hibájául. Olyan időszak borult éppen az ő évtizedében a hazára, midőn a színpad nem nyert erős alkotó tehetségeket. Katona már örökre elhallgatott és hatalmas alkotása még csaknem egy évtizedig volt némaságra kárhoztatva, míg megszólalhatott a magyar színen. Pedig a magyar drámairodalom feltűnt csillaga követőkre is talált volna. Ott volt mindjárt testvérbátyja, a körülrajongott költő, Kisfaludy Sándor, aki a fehérváriak sikerein felbuzdulva adja ki Eredeti Magyar Játékszínét 50 ) s annak első kötetét nagy elragadtatásában ilyen ajánlással engedi szárnyára : ­9. Tanulmányok Budapest múltjából. IX.

Next

/
Thumbnails
Contents