Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

2 GÁRDONYÍ ALBERT lélekből született nagy könyvtár és musaetim, melly a társaságra és a mellyen a társaság kölcsönösen segíthetne.« A tudományegyetem és a kormányzati főhatóságok voltak tehát azok a tényezők, melyek a magyar tudományos akadémiának Pestre helyezését indokolták. A tudományos akadémiának Pesten történt felállítása a nemzeti művelődés szempontjából nagy súlyt kölcsönzött Pest városának, mert ámbár a tudományegyetemnek Pestre történt áthelyezése országos viszonylatban tudományos központtá tette a várost, egyelőre mégis inkább a latin- és németnyelvű tudományos irodalom lendült virágzásnak benne, amint erről Schams 1821-ben megjelent munkájából (Beschreibung der Freystadt Pest) meggyőződhetünk. A Széchenyi István alapította tudományos akadémia a magyar nyelv és irodalom kiművelését célozta, és ennek eredményeként Pest a magyar nyelvű tudományos irodalom központja lett, ami a város megmagyarosodására erős hatást gyakorolt. Ennek a tudományos akadémiának az első székhelye a mai Gresham-palota helyén állott Derra-féle házban volt, ahol maga az alapító is élénk részt vett az akadémia munkájában, aminek megörökítése még a hálás utókor feladata. Széchenyi Istvánnak a tudományos akadémiával egykorú alkotásai : a lóverseny és a kaszinó is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Budapest fővárossá fejlődjék. Széchenyi Istvánt még 1815. évi angolországi útja alatt szerzett tapasztalatai vezették rá, hogy a magyarországi lótenyésztést a lóversenyek rendszeresítésével kell felvirágoztatni. (Viszota : Széchenyi István és a magyarországi lóversenyek megalapítása. Gazdaságtörténeti Szemle XI. 1904. évf. 1. és köv. 11.) 1822 január 11-én Bécsben jöttek össze elsőízben a lóversenyügy barátai, hogy társadalmi egyesülés útján kíséreljék meg az intézmény állandósítását. (Viszota : Széchenyi István és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 45. és köv. 11.) Széchenyi István Debrecenben kiadott »Lovas pállyázás törvényeinek projektuma« című művének elgondolása szerint Pest városát jelölték ki a lóversenyek színhelyéül és e célból az 1822 január hó 18-án Bécsben tartott második összejövetelükön báró Brüdern Józsefet és gróf Széchenyi Istvánt Pestre küldöttek, hogy ott »báró Wenckheim Józseffel egyesülve ezen társaságot gyarapítani iparkodjanak és ha az egyszer lábra áll, azontúl Pest légyen az egyesületnek centrális helye«. (Viszota id. m. 54. 1.) Az 1822 február 1-én ugyancsak Bécsben tartott összejövetelen végül kimondották, hogy »mihelyest ezen egyesületnek Pesten elegendő számos tagjai fognak lenni, azonnal Pest városa legyen a lónemesítő egyesületnek középpontja és főhelye«. (Viszota id. m. 61. 1.) Minthogy Széchenyi István ezirányú kezdeményezésének társa, gróf Hunyady József már a második bécsi összejövetel előtt elhalt, Széchenyi István lett a mozgalom vezére és legfőbb irányítója, amint ezt naplójában (Viszota kiadása II. köt. 234. 1. — A naplók alábbi idézései is mind Viszota kiadására vonatkoznak.) maga is megörökítette (habe ich mich à la tête von den Verein gesetzt, der sich bildet um die Wettrennen in Ungarn einzuführen), s a nyert megbízásnak megfelelően Pesten az ügy érdekében nagyarányú mozgalmat indított meg, amelynek sikere azon meggyőződést keltette benne, hogy minden országos érdekű ügyben elsősorban Pesten lehet sikert elérni, amint ezt naplójában is (II. köt. 241. 1.) feljegyezte. (Ich bemerke, dass