Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán, 1819-1828 85-118

A SZÉKESFEHÉRVÁRI NEMZETI SZÍNJÁTSZÓK PESTEN ÉS BUDÁN . 107 nak, s hogy ezen szép elrendeltetésit voltaképen érezte is, bizonyítja âzon művészi simultság, mellyet mind énekben mind pedig játékban fejtett ki a váratlanul meglepettetett Nézők előtt s melly őtet a Játékszini képzettség tekintetibtil is, az itt lévő legnevezetesebb énekesekkel legalább egy rangba helyhezteti. . .« 1820 óta 1824-ig nem járt a fehérvári társaság,a,»fővárosi«.színházban. A fehérvári közönséget kellett inkább szolgálniuk és ha útra keltek, akkor a közeli Veszprémet és Pécset látogatták, ahol olyan lelkes színházi közönség volt, hogy sohasem akarta őket hazaereszteni és itt az állandó színház építése érdekében kellett az idényt újra és újra végigjátszaniuk. 1824 áprilisának végéig csak a Dunántúlon fordult meg a társaság s akkor kelt ismét útra, hogy a főváros egész közönségét, már nem csak a fővárosi magyarságot gyönyörködtesse művészetével. A pesti magyar olvasóközönséget a magyar színészet leglelkesebb támogatója, a Magyar Kurir eleve tudósítja jövetelükről. Cikkét érdemes ismernünk.

36

) »Ha a költeményes Tudománynak egy fő ága a' theátrumi játékok' készítése, ha minden Nemzet, melly a' tsinosodásban előment, szorgalmatosan igyekezik a' szép tudományoknak ezen részében nyelvét gyakorolni, ha végre a' theatromi előadások az erköltsi csinosodasnak és a' nyelvbeli kimíveltetesnek hathatós eszköze szokott lenni : tisztelettel kell tekintenünk azoknak igyekezeteit, kik magyar nyelven efféle játékokat készítenek, vagy az előadó Társaságokat gyámolitják. — T. N. Fejér Vármegye ebben eltsüggedhetetlen hazafiúságának példáját mutatja, mert még most is a' pártfogása alá vett magyar Társaságot nagy áldozattal fenntartja, 's ez által Pest városának is több ízben azt a' gyönyörűséget szerzetté, sőt az egész nemzetnek is azt a' Ditsőséget, hogy különös nagy alkalmatosságokkal a' városi theátromban ezen magyar Társaság felléphetett és meg-, mutatta mind nyelvűnknek emelkedő csinosodását mind pedig a játszó, személyeknek ügyességét. Ezen ditséretes ismert magyar theatromi Társaság most Máj. l0d. fogja kezdeni ugyan a' városi theátromban előadásait, a' mit ezennel a' Hazafiaknak örömökre jelenteni kívánunk. — Talán nemsokára eljön azon idő, hogy a' Nemzet önnön maga nemes érzésétől felgerjesztetvén, a' már régen épitő kezeket váró házhelyre díszes theátromot fog állítani 's így a' magyar Tháliát tulajdon templomába felavatni.« Május 10-én léptek fel először egy ismeretlen szerző ma teljesen ismeretlen darabjában, egy ötfelvonásos nagy nemzeti vitézi játékban, melynek Pestre tartogatott bemutató előadása annyira nem sikerült, hogy azóta seholsem jelent meg a színicédulákon, még maguk a fehérváriak sem játszották többé soha. A hat előadásból álló vendégjáték műsora volt : MÁJUS 10-én : Báthory Zsigmond és Barcsay György, (ismeretlen)

37

) 16-án : Király és bolond, (énekes vj. 2 f. Castelli-Murányi Zs.) 18-án: Stuart Mária. (tr. 5 f. Schiller-Déry István) .\ 21-én: Kemény Simon, (mint fent) ;• Az elégett ház. (vj. 1 f. Schikaneder-Murányiné) 25-én: Iréné, (mint fent)