Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán, 1819-1828 85-118
A SZÉKESFEHÉRVÁRI NEMZETI SZÍNJÁTSZÓK PESTEN ÉS BUDÁN 91 retirál kend? mennykőteremt. . ." —Válasz: „Ellenség előtt sem retiráltam soha, káplár uram! hát itt a komédiában retiráljak? nem én! inkább meghalok!" S ezzel vége lőn az előadásnak, mert Falstrőm nem játszhatott tovább plezurja miatt, s a nagy közönség harsogó tapssal jutalmazta a baka talpraesett, de szomorú extemporizálását.« Szilágyi még hosszabban ír a társaság vendégszerepléséről ilyes részleteket, de a lelkes Kultsár István —- aki (1813-ban okt. 21—29) Székesfehérvárnak az első magyar előadásokat szerezte 10 ) az akkori pesti színjátszókkal — az általa szerkesztett Hazai és. Külföldi Tudósitások-nan gyakrabban és súlyosabban emlékezik meg róla, bár azok bírálatába nem bocsátkozik. A színtársulat sikerét ő is elismeri természetesen s csodálattal - eltelve szól a kiváló művészekről, akiket névleg is megemlít, »kiknek fejenként e ditső pályához szerentsét« is kíván. B jelentések egyikében a nagy Kántorné egy névtelen csodálójának elragadtatásáról is ír. A társaság május 25-én Budán Zschokke Szasszeni Julius vagy az Igazságszerető Miniszter című szomorú játékát adta, melyben Spindler ácsmester leányának Henriettének szerepében Kántorné páratlan sikert ért el. Az előadás után a művésznő vert ezüstből készített reggeliző készséget kapott, mely két kannából, egy cukortartóból és egy tálcából állott, s amelyhez a lelkesülő ajándékozó a következő, nagy megértésről tanúskodó levelet mellékelte : »Ha a' Külföld meg tudja betsülni a' szép Mesterségekbeli Művészének érdemeit, hitesse el magával az Ifjú Aszszony, hogy mi az efféle érdemeket nem kevésbbé tiszteljük. Fogadja-el ennek bizonyságául e' tsekély ajándékot, és tovább is azon legyen, hogy remek játékainak példájával több hasonló játszó személyeket készítsen. Ditsőség a' Nemzeti díszt a' szép Mesterségek által is nevelni ! — Érdemeinek igaz tisztelője.« Kultsár hozzáfűzi, hogy a megtiszteltetés nem csupán a nagy Kántornénak, de az egész társaságnak szól, sőt az egész országban a nemzeti célra törekvő érdemes színészeknek megtisztelése. 11 ) B megtiszteltetésre, országos elismerésre érdemes színészek neveit is közli : »A Pesten játszó (t. i. Székesfehérvári) Társaságnál: Bologne Ifjú Asszony ; Murányiné Ifjú Asszony ; Horváth József ; Éder György ; Farkas János ; Kőszegi Alajos és Nagy Urak. A Miskolczon játszó Társaságnál : Déryné I. Assz. ; Benke József és Nagy I. Urak. A Debreczenben játszó (ez időben Aradon vendégszerepelt) Társaságnál : Vándza Mihály Úr és Vándzáné If. Assz., Udvarhelyi Miklós Úr és Udvarhelyiné If. Assz.« A június 16-i előadás ünnepet jelent a magyar művelődés- és irodalomtörténetben. Bzen a napon volt első bemutató ja Kisfaludy Károly Ilka című drámájának. A költőt nem egyedül a színpadi író természetes vonzalma fűzte e jeles társasághoz. A dunántúliak összetartozásának érzete is vezette őt a fehérvári színészek körébe, s ezért tette le darabjait e társulat kezébe, hogy azokat először az mutassa be a magyar közönségnek. A pest-budai vendégszereplés kedvező alkalom volt arra, hogy a magyar színpadi irodalom igazi megteremtőjének legújabb alkotását
