Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Juhász Lajos: A közraktár-kérdés Pesten a XIX. század közepén 60-84
72 JUHÁSZ I,AJOS összesen három millió mázsa gabona befogadására alkalmas silo-kat (gabonatárolókat) építenének. A pesti közraktárakat a Csepel-sziget északi csúcsán, mindkét parton körülbelül 600—600 öl hosszan helyeznék el. A két raktárrész között foglalna helyet a vasúti pályaudvar. Az igénybe veendő területre kisajátítási jogot, a vállalkozás számára 30 évi adó-, bélyeg- és illetékmentességet, 5 évig tartó kizárólagossági kiváltságot kértek. Ajánlatukat 1871 folyamán először a kereskedelmi minisztérium saját kebelében tárgyalta, majd bevonta a közmunka- és közlekedésügyi, valamint a pénzügyminisztériumot is. A közmunka- és közlekedésügyi minisztérium a fővárossal történt megállapodás ellenére hajlott a csepelszigeti megoldás felé, bár nem helyeselte, hogy a sziget egész csúcsát egy intézmény foglalja el, mert az összekötő vasutbol a szigetre vezető vonal és egy teherpályaudvar számára'építendő területet kívánt fenntartani. Épp így szükségesnek tartotta azt is biztosítani, hogy az egész telep bizonyos idő multával az állam tulajdonába menjen át. Minthogy az ajánlattevőkön és a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumon kívül a kereskedelmi minisztériumnak is megvolt a maga külön elgondolása, amely szerint a raktárakat legszívesebben a sziget csúcsának keleti partján és a Dunának ezzel szemben fekvő balparti részén helyezné el, a tárgyalások hónapokon keresztül húzódtak, anélkül, hogy a kérdés valamennyire is közeledett volna az elintézés felé. 19 ) Közben a hosszú huzavonát és örökös eredménytelenséget régóta sínylő pesti kereskedők akciót indítottak a közraktárak gyors felépítése céljából. Megbízásukból 1872 február 7-én Pest városa közgyűlésén Matolay Elek, indítványt terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy »határozza el a közgyűlés az országgyűlést feliratban az iránt felkérni, hogy az országosközraktárak kérdését még mostani, rövid együttlétének ideje alatt akkép megoldani kegyeskedjék, hogy ezen intézmény életbe léptetésére szükséges lépések haladéktalanul megtétessenek«. Az indítványt a közgyűlés elfogadta, az országgyűléshez intézendő felirat benyújtására magát Deák Ferencet kérte fel. A feliratban utalt a főváros arra, hogy az entrepot szükségessége általánosan elismert és kézzelfoghatóan igazolható. Budapest a Duna és több szárazföldi közlekedési vonal találkozásánál az ország többi városai felett kereskedelmi szempontból elfoglalt helyzetét kedvező fekvésének köszönheti, az utóbbi időben történt gyors fellendülését pedig annak, hogy Bécs ugyanekkor kereskedelmi érdekeit némikép elhanyagolta. Most azonban a másik főváros mulasztásainak tudatára ébredt, a Dunát szabályozza, közraktárak felállítására törekszik : félő, hogy hamarosan Pest rovására fog erőre kapni. Legfőbb ideje tehát a pesti közraktárak megvalósulásának. 20 ) Pest ezen feliratát az országgyűlés a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek adta ki. A miniszter a felirat kézhezvétele után elhatározta, hogy a pesti közraktárakra vonatkozó terveket saját hatáskörében kidolgoztatja, hogy így az elhelyezés és kivitelezés valamennyi kérdésében tisztán lásson és annak alapján a szükséges intézkedéseket megtehesse. A miniszter szóbeli utasítására a m. kir. Dunaszabályozási Felügyelőség a tervek elkészítéséhez azonnal hozzá is fogott. Munkájához azonban semmiféle támpontot nem kapott. Nem volt megállapítva, hogy a köz
