Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Kovács Lajos: A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya 28-48
A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya. Buda fővárosára 1694 elején mozgalmas napok köszöntöttek. Az évenként megismétlődő polgármesterválasztás ezúttal súlyos zavarokat idézett elő és hónapokra feldúlta a város békéjét. A budai kamarai adminisztráció és a tanács vele tartó tagjai szembekerültek a polgárok túlnyomó több ? ségével, küzdelmükkel párhuzamosan pedig az adminisztráció és a császári katonaság is harcba keveredett egymással. Éppen ezért az akkor lezajlott események nemcsak a város történetére nézve szolgáltatnak újabb adatokat. Ismertetésük során némi bepillantást nyerünk azoknak a hatóságoknak az életébe, melyek a töröktől visszaszerzett területek felett a közvetlen hatalmat gyakorolták. Adalékokat szolgáltatnak az akkor lezajlott események arra nézve is, hogy hivatásuk magaslatán állottak-e azok a tényezők, mélyek egy az egész országban meghonosítandó új rend előőrsei voltak. Az ország Ősi fővárosának fellendítése valóban szívügye volt a bécsi kamarának. Sok szép terv merült fel Buda jövőjére nézve a kérdéssel foglalkozó hatósági személyek fejében. Komolyan foglalkoztak azzal, miképen állíthatnák vissza a város régi fényét, egykori gazdagságát, hogy ismét alkalmassá váljék az udvartartás befogadására. Nem egészen egy évvel a visszafoglalás után a nagybefolyású Kollonics bíbornok, Buda pártfogója is szemlét tartott a város falai között, hogy személyesen ellenőrizze a telepítés, az építkezés és egyéb munkák előrehaladását. 1 ) Sajnos a fejlődés üteme nem felelt meg teljesen a várakozásoknak. A bécsi kamarát egyre gyakrabban foglalkoztatta az a kérdés, mi az oka a sok zökkenőnek és hogyan lehetne elhárítani a fejlődés akadályait. Éppen ezért nagy gondot fordított az adminisztráció és a városhatóság működésére egyaránt. Az adminisztrációtól számonkérte a mulasztásokat, helytelen intézkedéseket, a városi tanácsnak pedig ismételten biztosított újabb jogokat és apránként a városi jövedelmeket is emelte. 2 ) Elismerésre méltó buzgalommal igyekezett kiküszöbölni a városban székelő hatóságok között felmerült nézeteltéréseket, melyek a nyugodt fejlődésnek nagy kárára voltak. Azok a törekvései azonban, hogy a kamarai adminisztráció, a császári katonaság képviselői és a városi tanács, illetőleg polgárság között megszűntesse a torzsalkodásokat, nem vezettek a kívánt eredményre. A kameralisták, a tisztek és a polgárok között sohasem sikerült maradandó békét létrehoznia, oly nagy ellentét állott fenn érdekeik között. 3 )
