Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában 14-27

KÖZÉPKORI TElAPÜlyÉSEK PEST HATÁRÁBAN 17 tember 21-én kelt s Új becsre vonatkozó oklevelében foglaltattak. Csupán az utolsó határjelek vannak elhagyva azon indokolással, hogy az itt szomszédos óbudai káptalan és felhévízi keresztesek nem vettek részt a határmegállapításban. Újbécs helyzetét illetően legfontosabb a Pest városát körülvevő nagy árok (fossatum magnum) helyének kijelölése, amire nézve Csánki Dezső nyomán (Századok 1893, évf. 16. és kÖv. 1.) magam is azon a véle^ ményen voltam eddig (Tanulmányok I. köt. 59. 1.), hogy azonos azzal a holt Dunamederrel, mely a legújabb időkig megvolt a város határában: Ez azonban semmiképen sem nevezhető fossatumnak, mert a fossatum mesterséges árkot jelent, azonfelül a nevezett Dunameder messzebb is esett a város lakott területétől, semmint azzal kapcsolatba hozható lett volna. A fossatum magnumnak a város lakott területe mentén elhúzódó száraz ároknak kellett lennie, mely a város védelmére szolgált, mielőtt falakkal lett volna körülvéve, amint Esztergom városánál is kimutatható, hogy kezdetben fal helyett csupán árok védte (Monumenta eccl. Strigoniensis I. 431. 1.). Ha mármost a város védelmére készült árok volt, akkor valószínűen a későbbi városfal mentén vonulhatott, mert a városfalon belül még az 1542. évi ostrom idején is nagykiterjedésű beépítetlen területre mutatnak a források. (Tanulmányok VI. köt. 10. és köv. 1.) Ez pedig csupán azzal magyarázható, hogy a későbbi városfal a város védelmét szolgáló hajdani nagy árok mentén épült. De a XVIII. század folyamán elhangzott tanúvallomások is (Tanulmányok VI. köt. 92. és köv. 1.) arra mutatnak, hogy a hajdani Újbécs közvetlenül a város falai alatt terült el, az Újbécs területét átszelő nagy árok tehát itt keresendő. Az 1281. évi oklevél és az 1752 március hó 1-én felvett tanuvallomási jegyzőkönyv (Tanulmányok VI. köt. 94. 1.) alapján készült Matthey mérnökkari százados térrajza Újbécs területéről, melynek a hivatkozott tanuvallomási jegyzőikönyvvel való kapcsolatát nyilvánvalóvá teszi az, hogy a középkori Jenőt tévesen Óbudával szemben a hajdani Szent László helyén tüntette fel> Egészen önkényesen jelölte meg továbbá az 1281. évi oklevélben foglalt határjeleket, minek következtében ennek a térrajznak értéket tulajdonítani egyáltalán nem lehet. Az kétségtelen, hogy Újbécs közvetlenül Pest felett terült el s utóbb az apácák Jenő nevű birtoka is közvetlenül érintkezett Pest város határával, aminek az egész középkoron át tartó jogviták voltak a következményei. A nádor 1374 április 2-i oklevele szerint (MODL 6199) ugyanis az apácák Pest és Pilis vármegyék közgyűlése előtt tiltakoztak az ellen, hogy a pesti polgárok Jenő és Bécs nevű birtokaik határain belül területeket foglaltak. A tárnokmester 1416 március 16-án kelt oklevele szerint (MODL 10439) a pesti polgárok az apácák Kisjenő nevű birtokéin szőlőket és kerteket telepítettek és káposztát termeltek (per plantationem vinearum ac constructions ortorum seminationemque caulium). Mátyás király 1467 április 26-án kelt oklevele szerint (MODL 16533) Új becset ekkorra már egészen bekebelezték a város területébe a pesti polgárok (villám Wybech vocatam sibi ipsis incorporarunt) s foglalásaikat Jenő területére is kiterjesztették. 1474 február hó 1-én pedig a váci káptalan előtt tiltakoztak az apácák az ellen, hogy a pesti polgárok Jenő nevű birtokuk határain belül nagy területeket elfoglaltak. (MODL 17539) 3. Tanulmányok Budapest múltjából VIII.