Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167

162 IFJ. CSEMEGI;JÓZSEF JEGYZETEK. x

) Az újjáépítésre vonatkozó aktákat a Műemlékek Országos Bizottságának irattára őrzi. 2

) Néhai Kisbaári Kiss Ferenc gyűjteménye. Kisbaári Kiss Ferenc baráti összeköttetésben állott Sclmlek Frigyessel, kitől engedélyt is kapott a Boldogasszonytemplom helyreállításakor az eredeti helyükről eltávolított faragványok részbeni elszállítására. Az így általa kiválasztott és birtokába került töredékeket Kiss Ferenc 'az I. ker., Óra-utcai villájának kertjében az általa építtetett müromok kövei között helyeztette el. — Kordely-Kováts Béla gyűjteménye. A faragványok egy másik csoportja is hasonló körülmények között kerülhetett Kordely-Kováts Béla I. ker;, Szirtes-út 28. számú villájába, hol e töredékek részint a kertben, részint pedig magában a villaépület falában nyertek elhelyezést. — Bárczy Károly gyűjteménye. F/gyűjtemény feldolgozásának érdeme.Horváth Henriket illeti, ki a Budai kőfaragók és kőfaragó jelek c. munkájában a Bárczy Károly által összegyűjtött töredékek ismertetésére is kitért. Azonban az amúgyis-kevésszámú töredéket tartalmazó gyűjtemény jelentőségét nagyban csökkenti: az- a körülmény, hogy a. budavári "plébániatemplomból származó töredékek, faragás! módjukat tekintve, nagyrészt nem középkori eredetűek, hanem a Schülek Frigyes által vezetett újjáépítéskor nyerték formájukat. E részletek bizonyára valamelyik későbbi helyreállítás alkalmával szakadtak el a mai templom, testétől. . 3

) E számunkra nagyjelentőségű gipszöntvények még Schuíek tauársá,ga idején a Képzőművészeti Főiskola pincéjébe kerültek az újjáépítés alkalmával ^készített gipszmintákkal együtt. legutóbb azonban nagy részükét Csányí Károly professzor a Műegyetem középkori tanszékére vitette át. . 4

) A fényképek Sclmlek Frigyes hagyatékából kerültek elő, nagyrészük közzétéve még nem volt, közlésüket Sclmlek János vir szíves engedelmének köszönjük. 5

) Sclmlek Frigyesnek a templomalaprajzról készített 1 : 200 méretarányú rajza a hagyatékból több példányban került elő, sőt némi kihagyással bár, de báró Forster Gyula »III. Béla király emlékezete« c. művében meg is jelent. (246.1.) Továbbá néhány szabadkézi vázlat ismeretes még, melyeket Divald Kornél »Budapest művészete a török hódoltság előtt« c. ímű munkájában a »Budapest régiségei« nyomán közölt. 6

) Csánki-Gárdonyi : Budapest történetének okleveles emlékei. I. köt. 34. sz. oklevél. 7

) U. o. 33. sz. oklevél. 8

) U. o. 40. sz. oklevél. 9

) U. o. 89. sz. oklevél. 10

) A történeti adatokra vonatkozóan ld. Gárdonyi Albert összefoglalását Buda középkori helvrajza c. értekezésében. (Tanulmánvok Budapest múltjából IV. köt. 60—61. 1.) n

) U. o. 66. 1. — Divald Kornél »Budapest művészete a török hódoltság előtt« c. művében Ulving ispán kápolnáját a Boldogasszony plébániatemplom testéhez építettnek tartotta. Mikor a Magyar Művészet 1936. évfolyamának 277. lapján a »Koronázó főtemplom építésének történetéhez« címmel néhány művészettörténeti megfigyelésemet közreadtam, Gárdonyi Albert 10. jegyzetben idézett műve még nem jelent meg s így ez értekezésemben Divald Kornél által tévesen közölt történeti adatokra támaszkodtam. Akkori megállapításaim tehát némi módosításra szorulnak, melyekre alább, a megfelelő helyen ki is térek. 12

) Ld. Horváth Henrik : Budai kőfaragók és kőfaragójelek c. m. 99. 1. és 43. jegyz. 18

) Ld. Némethy Lajos : Nagyboldogasszonyról nevezett budapestvári főtemplom történelme. Esztergom 1876. 54. 1. 14

) Ld. all. jegyzetben idézett értekezésemet. ") V. ö. Gárdonyi Albert 10. jegvzetben idézett értekezésével. (63. 1.) 16

) U. o. 66. 1. 17

) Közölte br. Forster Gy. id. m. 195.1., ld. az 5. jegyzetet. 18

) Némethy L. 13. jegyz. id. m. 116. 1. A töredék szerint az alsó sor is nagybetűs volt (25. kép). 19

)|Némethy : id. m. 116.1. (26. kép) Némethy a kollégiumot 1690-ben épültnek mondja, viszont az általa feljegyzett évvers 1695-öt ad ki.