Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167

126 Tpj. CSEMECTI JÓZSEF sarkot támasztó két támpillérre nézve nyújtanak némi felvilágosítást. Annyi azonban kitűnik belőlük, hogy az első emelet magasságáig tömörtestűek voltak és vakrácsokkal díszített toronyfiakra való feloldásuk csak ebben a magasságban indult meg ; továbbá a vakolat alól egy-két helyen kibukkant részletformák elhelyezése és egymáshoz való viszonya a támpillérek felépítményének tagozottságára vonatkozóan ad némi irányítást. Schulek Frigyes az újjáépített Mátyás-torony támpilléreit a fent leírt módon készíttette el. A támpillérek alul tömörek, az első emelet magasságában pedig gazdagon díszített toronyfiakra lazulnak. Figyelemreméltó azonban az a körülmény, hogy a fényképeken látható támpillértagozatok és díszítőrészletek mása a mai támpilléreken az eredeti elhelyezésnek megfelelően mind fellelhető. Ez esetben is bizonyosra vehető tehát, hogy vSchulek Frigyes a támpillérek tervének elkészítésekor a fennmaradt eredeti formákat minden tekintetben a legnagyobb mértékig figyelembe vette. Ha végigtekintünk a budavári plébániatemplom ránkmaradt faragványainak során, úgy a Mátyás-torony fent ismertetett részletformái közül számos darabot viszontláthatunk. így a Halászbástya-múzeum birtokában van a nyolcszögű toronytest emeleteit elválasztó övpárkányok háromkaréjos vakrácsdíszének három darabja,

31

) a harmadik toronyemelet ablaknyílásait keretelő átvetőpárkányok kúszólevelekkel díszített néhány töredéke,

32

) továbbá a hatszögalaprajzú északnyugati lépcsőtornyocskának a második és harmadik emelet közötti övpárkány magasságában elhelyezett vakrácsos orma

33

) és egy ezekhez hasonlóan kialakított, de nyolcszögalaprajzra szerkesztett vakrács-dísz, mely ezek szerint minden valószínűséggel a délnyugati lépcsőtornyocska díszítéséből származik és a bontás alkalmából mint töredék, vagy másodlagos helyre felhasznált faragvány kerülhetett elő.

34

) Már ilyen pontossággal meg nem állapítható azoknak a töredékeknek (legnagyobbrészt kősátraknak, toronyfiaknak, levéldíszeknek és kúszóleveleknek) helye, melyek a Halászbástya-kőtár kiállított, vagy pinceraktárában elhelyezett töredékein kívül mindegyik felsorolt magángyűjteményben több-kevesebb számban előfordulnak.

35

) Egyrészük minden bizonnyal a délnyugati saroktámpilléreket díszítette valamikor, másik részük pedig az újjáépítést megelőző lebontások anyagából kerülhetett elő. A hosszház déli oldalának vizsgálatára áttérve mindenekelőtt a toronytól számított első boltszakaszba nyíló pompás Mária-kapu érdemel figyelmet. Ez a szobrászati dísszel valamikor gazdagon • megrakott kettőskapu erősen megrongált állapotban került napvilágra. A papnövelde építésekor elfalazták, osztókövét, ívmezejét kitörték. Helyüket otromba ajtónyílások foglalták el, rajtuk keresztül a papnöveldéből a templomtér érintésével közvetlenül a jezsuita-kollégium épületébe lehetett jutni. A kapuzatról fennmaradt fényképfelvétel tanúsága szerint

36

) ez a nagy művészettel megalkotott építmény a boltszakasz falának alsó felét majdnem teljesen kitöltötte. Gazdagon tagozott béllete hatalmas ívben borult össze s végig szobrokkal volt megrakva. Szobrok ugyan nem maradtak fenn eredeti helyükön, de a szobortartó gyámok és a szobrok sátortetői, többé-kevésbbé megcsonkítva bár, de láthatók voltak még. A csúcsíves