Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Sebestyén Ede: Buda és Pest nagy hangversenyei a XIX. század első felében 85-117

Buda és Pest nagy hangversenyei a XIX. század első felében. A XVIIIi és XIX. század határesztendeje, az 1800. év, örök időkre emlékezetes marad Magyarország zenetörténetében. Ebben az esztendőben adott a zene két lángelméje : Haydn és Beethoven személyes megjelenésével zenei életünknek olyan* erőteljes lendületet, amely egyszerre előbbre vitte legalább fél évszázaddal, A két nagy mester látogatása után hirtelen megindult a külföldi zeneművészek áramlása Pest-Budára ; de sűrűn szerepeltek a színdarabok felvonásai közé beékelt, Muzsikai Akadémiának nevezett hangversenyeken a magyar zene úttörői : Lavotta, Csermák, Bihari, Rózsavölgyi s a Pesten és Budán élő német zeneszerzők is. Ezúttal a XIX. század első felének csupán nevezetesebb hangversenyeivel foglalkozunk, olyan művészekével, akiknek szereplése zenei életünknek nem mennyiségi eredményét, hanem magas színvonalát mutatja. Mert a mennyiségnél többet jelent az egyelőre ritkán megjelenő, de a zeneművészet élén haladó mesterek fokozódó vonzódása hálás és fogékony talajunkhoz. Haydn és Beethoven után Hummel, majd a tizenkét esztendős Liszt Ferenc következett, utána a Pesten született és európai nagysággá emelkedett Heller István mint csodagyermek ; a két bécsi keringőkirály : Lanner József és Strauss János, a magyar származású angol Oury James, a belga Vieuxtemps, a norvég Ole Bull, a férfivá nőtt Liszt Ferenc, a hang

1verseny dobogóján szereplő Kossuth I^ajos, Rubinstein Antal mint gyermek, Berlioz, aki itt adatja elő elsőízben a Rákóczi indulót saját átiratában, "majd az ifjabb Strauss János, azután ismét Liszt Ferenc vonulnak el a sorozatban. Mint események csatlakoznak : a Pest-Budai Hangász Egyesület első hangversenye, a Szózat pályaműveinek, majd a Himnusz pályázatára beérkezett munkáknak bemutató hangversenye, a királyi városi Redut palotájának felavatása és a Nemzeti Színház hangversenye 1848-ban, március 15-én. Haydn és Beethoven budai szereplését részletesen ismertettem a Tanulmányok Budapest múltjából VII, kötetében, József nádor és első feleségének, Pavlovna Alexandra nagyhercegnőnek pest-budai ünneplésével kapcsolatban. Haydn Teremtés-oratóriumának március 8-i első bemutatója után másodikat is rendeztek a pesti német színházban, 11-én. Ezt is Haydn vezényelte, akit az előkelő meghívott közönség nagyon melegen ünnepelt. Néhány nappal utóbb visszautazott Bécsbe.