Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Juhász Lajos: A közraktár-kérdés Pesten a XIX. század közepén 60-84
A KÖZRAKTÁR-KÉRDÉS PESTEN A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN 83 május vége előtt a közraktári bizottság előtt feküdtek. Kétféle megoldási módot vetettek fel : az első szerint az elevátor a már épülő négy közraktári épülettől délre, további két raktárépület számára való hely kihagyásával, ezek közvetlen folytatásában helyezkednék el, míg a másik szerint az elevátor és a raktárépületek között akkora üres terület maradna ki, hogy annak helyén akár négy raktárépület vagy egy, a jelenlegivel teljesen azonos újabb elevátor is elhelyezhető lenne, s ilyen módon a most felépítendő elevátor a közraktári telep határát a Boráros-tér felé harminc méterrel átlépné. E második terv figyelemmel kívánt lenni a forgalom emelkedésére, de nem látott városépítészeti szempontból semmi kivetni valót abban, hogy a körutaknak elveszi szabad torkolásukat a Dunára. E szerint a Boráros-teret észak felől az elevátor, dél felől a teherpályaudvar zárja el a folyótól. A bizottság azonban elfogadta e tervet, és ugyanígy döntött a június 24-i közgyűlés is. Ki kellett tehát hasítani a térből a közraktári telek és a teherpályaudvarral való összeköttetés számára a Duna mentén egy szegélyt és gondoskodni kellett arról, hogy a többivel együtt ezt az újabb partrészletet is rendezzék. Mindezt aránylag könnyűszerrel keresztül lehetett vinni, úgyhogy a főváros 1880 szeptember 2-án a kormánytól már a kereken kétmillió forintos költséggel előirányzott elevátor-építkezés megindítására kérhetett engedélyt. 1880 novemberében az elevátor munkálatai is folyamatban voltak. 27 ) Magának az építkezésnek története, valamint a közraktárak és az elevátor műszaki leírása e dolgozat keretein kívül maradhatnak, szükségesnek látszik azonban néhány szóval megemlékezni a közraktári üzlet megindulásának történetéről. A fővárosnak nem volt szándékában a vállalatot saját kezelésében megtartani. A bérbeadás azonban nem okozott sok gondot, mert még az építkezés ideje alatt 1881 május 5-én benyújtották Széli Kálmán és érdektársai ajánlatukat, amely szerint beraktározási, előlegezési és bizományi üzletre egy tisztán magyar, nemzeti jellegű vállalkozást hoznának létre s ebből a célból a közraktári épületeket az elevátorral együtt a fővárostól bérbevennék. Néhány nappal később hasonló ajánlatot tett a Magyar Országos Bank Rt. is. A főváros Széli Kálmán és érdektársaival, illetőleg jogutódaikkal, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal bocsátkozott tárgyalásba. A feltételeket rövidesen megállapították, és az 1881 július 8-án tartott közgyűlés már jóvá is hagyta azt a szerződéstervezetet, amelyet július 25-i leiratával a belügyminiszter is megerősített, és amelynek alapján szeptember 7-én megtörtént a főváros tulajdonát képező közraktári telepnek a Magyar leszámítoló és Pénzváltó Bank számára való bérbeadása. 28 ) Juhász Lajos JEGYZETEK. *.) Deutsch Antal : A Pesti Lloyd Társulat. 1853—1903. (Budapest 1903) 49.1. 2 ) Pólya Jakab : A pesti polgári kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története. Budapest 1896. 336. és köv. 11.
