Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Sebestyén Ede: József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. Haydn és Beethoven hangversenye Budán 142-161
JÓZSEF NÁDOR ÉS PAVI,OVNA ALEXANDRA PEST-BUDÁN jgg megfelelő alkalom. Beethovent kissé bántotta, hogy a grófnak nem sikerült a találkozást megvalósítania. Nem hiúságból, hanem azért, mert szeretett volna a nádornéval megismerkedni. Érdekelte a fiatal asszony, orosz származásánál fogva, hiszen az ő bécsi pártfogói között több orosz főúr is volt, és megszerette az oroszokat. A kellemetlen érzés azonban nem tartott sokáig, mert Beethoven belátta, hogy bemutatása elháríthatatlan akadályok miatt hiúsult meg. A Várszínházban tartott hangverseny műsora ismeretlen, mert a nyomtatványból nem maradt egyetlen példány sem, a lapok pedig, amelyek a hangversenyt megemlítették, egy szóval sem jelezték az előadott darabokat. Csak következtetni lehet, hogy Beethoven egy új művét adta elő, a zongorára és kürtre írt szonátát, mert Giovanni Punto (igazi nevén Stich Vencel) kürtművész is szerepelt a budai hangversenyen, és vele egy héttel vagy kettővel előbb ezt a szonátát Bécsben már eljátszotta Beethoven. A pest-budai eseményeknek abban az időben négy krónikása volt : a Bécsben megjelenő »Magyar Kurir« és »Magyar Hírmondó,« a »Vereinigte Pester und Ofner Zeitung« és a pozsonyi »Pressburger Zeitung«. A pesti német lap ezt írta budai tudósításában : »Május 7-én megismételték a nagy katonai Karusszelt, utána pedig hangverseny volt az itteni színházban. A hangversenyen a híres Beethoven úr különös ügyességgel mutatta be tehetségét a Forte-pianon, mellette pedig Punto úr tüntette ki magát ritka talentumos játékával, vadászkürtön.« A »Magyar Kurir« tudósítása így szólt : »Május 7-én újabban Caroussel volt, mellynek végződése után a' Budai Theatrumban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a' Forte Pianon való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a' figyelmetességét.« Itt tehát csak Beethovent említik, Puntot nem. A pozsonyi német lap így emlékezett meg az előadásról : »Május 7-én megismételték a nagy katonai Karusszelt, melynek befejezése után az itteni színházban hangversenyt rendeztek.« Itt már magáról Beethovenről sincs szó. A »Magyar Hírmondó« még ennél is jobban fukarkodott a szavakkal. Ezt írta : »Szint olly kedvességet nyert itt a' Karusszel május 7-én is, mint a'minémüt nyert vala elsőben Május 3-án.« Ez a lap tehát a hangversenyről is hallgatott. Beethoven budai szereplését nem tartotta megemlítésre érdemes eseménynek. Ebből azonban nem lett baj, mert a mester sohasem tudta meg, hogyan méltatták ezt a szereplését, hiszen az ő jelentőségéhez képest budai fellépése nem is volt fontos. Magyarország azonban büszkén őrzi ennek az eseménynek az emlékét, amelyet a Várszínház épületének ódon falába illesztett márványtábla hirdet. Kilenc esztendővel utóbb ismét megjelent Beethoven Budán. Az 1809. év tavaszán levelet írt Brunszvik Ferenc grófnak s elpanaszolta, hogy a háborús nyugtalanság nagyon zavarja a munkában. Végül ezt írta : »Ha a háború hullámai közelebb hömpölyögnek errefelé, akkor Magyarországra utazom. De talán anélkül is.« A gróf erre meghívta Budára és kérte, jöjjön minél előbb. De a nyár
