Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69

44 VOIT PÁI, II. 1786-ban nyílt meg Pesten a harmadik nyilvános jogú gyógyszertár. Az új patika engedélyezését a mindegyre jobban fejlődő város növekvő külvárosainak egészségügyi viszonyai tették szükségessé. A helytartótanács 1786. évi leirata alapján 19 ) a pesti városi tanács ugyanez év május 27-én kelt 216. számú határozatával a patika megnyitásának jogát Schwachhof fer Ignácnak adta, kikötve, hogy az a belvároson kívül, ahol már elegendő számú gyógyszertár működik, Pest bármely külvárosában elhelyezhető. 20 ) A választás a Király-utca és Kiskereszt-, mai Kazinczy-utca sarkán álló Phaller-féle házra esett, 21 ) ahol Schwachhoffer Ignác »tábori gyógyszertári hivatalnok« a városi tanácshoz még 1786 április 10-én beadott kérelmének 22 ) helybenhagyása után 23 ) az »Arany Oroszlán«-hoz cégérezve a patikát meg­nyitotta. 24 ) Hogy a névcserére mikor került sor, nem tudni ; annyi tény, hogy a Székesfővárosi Levéltár gyógyszertár-nyilvántartókönyve, ahonnan egyéb­ként a patika történetére vonatkozó adatainknak egyrészét merítettük, az 1820-as évektől kezdve a patikát napjainkig mint »Szentlélek« gyógy­szertárat szerepelteti. 2 5 ) Schwachhoffer Ignác 1791-ben a mai Váci-utca 6. és Kristóf-tér 2. számú házak helyén megépíti Nagy Kristófról elnevezett házát és a pesti tanácstól nyert engedélye alapján 26 ) ott hasonnevű gyógyszertárát meg­nyitja. Ezzel egyidejűleg pedig a Király-utcai »Szentlélek« patikát eladja Kuncze Jánosnak. Még Schwachhoffer idejéből, illetőleg a patika első berendezésének és megnyitásának évéből, 1786-ból származhatik az a késő barokk tölgyfabútorzat, melyet a Székesfővárosi Történeti Múzeum 1937-ben szerzett meg újonnan rendezendő gyűjteménye számára. 27 ) Az egyszerű, puritán szellemű és stílusban is a XVIII. század utolsó negyedének forma­képzésére utaló polcok becses ereklyéi a régi Pest-Buda kultúrtörténetének. Kuncze János a Schwachhoffertól 1791-ben megvásárolt patikát berendezésével együtt 1793-ban az »Angol Király«-hoz címzett szállóba, az állami sóhivatal mellé, 28 ) illetve a Sztrener-féle házba költöztette. 29 ) A patika azonban nem sokáig maradhatott új helyén, mert 1796-ban a győri Eichmüller Ferenc vásárolta meg, aki azt a Király-utcának a Rumbach-utcával szemközt fekvő, ú. n. I,echner-féle házába költöztette. 30 ) Négy évi rövid nyugalom után a gyógyszertár ismét tovább vándorolt, amennyiben Eichmüller 1800-ban eladta Müller Ferenc Adolfnak, aki 1803 április havában a Király-utca torkolatánál álló báró Orczy-féle ház sarkán bérelt üzlethelyiségbe vitte. 31 ) Müller azonban még ugyanez évben feleségétől törvényesen elvált, s miután a válóper bírói ítélete a patikát nejének mint elismert egyedüli tulajdonosnak juttatta, a »Szentlélek«­gyógyszertár ismét eladásra került. 32 ) Patikánk történetében ekkor érkezünk ahhoz a nyugalmasabb kor­szakhoz, melynek kereken ötven esztendeje alatt tulajdonosváltozás nem állott be. Ugyanez időre esik a gyógyszertár ma is teljes épségében és szép­ségében megőrzött művészi berendezésének létrejötte. E pompás bútorzat és az azt díszítő dombormű-remekek az új tulajdonos, Gömöry Károly patikus, pesti százados, választott polgár, tudós, műbarát és mecénás meg­rendelése és áldozatkészsége folytán születtek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents