Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69
Egy régi pesti patika. I. Budapest múltjának, de ezen túl a magyar iparművészet-, építészet-, és művészettörténet-kutatásnak eleddig mostoha gyermeke az intérieur, a belső tér művészete. A belső tér művészi alkotásában az építész szellemének alárendelt, de vele egyenrangú társai : a berendező és díszítőművészet változatos és sokhangulatú eszközei szólalnak meg. Az építész nemcsak az alaprajz és a tér intim vagy monumentális hatásának mestere, hanem gyakran a mennyezet és a falak ékítésének tervező művésze is. A márványvagy kőkockás, a mozaik- vagy nemes parkettaborítású padozattól az architektonikus tagozatokkal vagy beépített bútorzattal, bőr- vagy szövetkárpitokkal, tükrökkel, csempékkel, lambrettákkal vagy panneaukkal díszített falterületeken át a freskós vagy stukkós, a gerendázatos vagy kazettás rendszerű mennyezetig, a művészet minden ága korlátlan lehetőségek és feladatok megoldására nyer tért. A templomi és a profán intérieur művészete néhol érintkező, de különösen a reneszánsztól kezdődően egymástól egyre távolodó, önálló utakon halad. A magyar profán intérieur sorsa a honi világi művészet sorsával közös. A gótika és a reneszánsz csak töredékesen, falifülkék, frízek, ajtókeretek és magános, eredeti elhelyezésüktől és értelmüktől megfosztott bútorok alakjában sejteti a magyar udvari és polgári életformák színterét. Mind itt, mind a XVII. században újralendülő építkezések alkalmával született emlékeket, a levéltárakból fölbukkanó mesternevekkel — a művészettörténet más területeihez hasonlóan — igen nehéz kapcsolatba hozni. Ez irányban egészen elszórt, de nem jelentéktelen kísérletek történtek olyan ismeretlen mesterek nevének felszínre vetése által, kiknek működése szűkebb területre határolható. Az olasz mesterek által profán célra készített remek stukkó-mennyezetek sorában a trencséni jezsuita rend 1642-ben készült refektóriuma már közel áll a megfejtéshez, 1 ) sőt Padányi Biró Márton veszprémi püspök sümegi könyvtárszobája mestereinek — Antonio Orsatti stukkó-művésznek és Johann Wachtlender asztalosnak — nevét, valamint az egri liceum könyvtártermének tervezőjét — Fellner Jakab építészt — és faragóját — L otter Tamás egri asztalosmestert — már ismertté tette az irodalom. 2 ) Viszont a XVIII. század pompás és gazdag főúri kastélyainak, rendházainak, palotáinak és -polgárházainak hosszú sora nemcsak hogy nélkülözi a
