Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40

SZÉKESFŐVÁROSI KÓRHÁZAK ÉS EMBERBARÁTI INTÉZMÉNYEK KÁPOLNÁI 35 Lajos volt kórházi igazgató útmutatása szerint Kauser József építész tervezte a főváros megbízásából. A bejárati főépületből és fedett folyosókkal összekötött nyolc pavillonból álló kórház épült 1892—1894 folyamán * megnyílt 1894 november 8-án. Az ápolást végző paulai Szent Vince Szeretet Leányainak clausurája és kápolnája eredetileg a bejárati főépület emeletén volt. 1911 folyamán négy új, azonos típusú földszintes pavillon épült ; ezek közül a ma 17. számmal megjelölt pavillonba 1915 tavaszán költöztek át az apácák és az épület közepében két teremből álló kápolnát rendeztek be; ennek a megáldása 1915 májusában történt. 1919 tavaszán a proletáruralom az apácákat kiűzte a kórházból és a kápolnát megszüntette ; fölszerelését azonban néhány vallásos lelkületű alkalmazott az elpusztítás elől elrejtette és a kápolnát a diktatúra bukása után ismét berendezte. B kórházzal a mellette 1898—1899 folyamán épült Szent Gellért-közkórház később egyesíttetvén, a székesfőváros 1921-ben a Szent Gellért-közkórház külön elnevezését megszüntette és az egész kórháztelepre egységesen a Szent László-közkórház elnevezést állapította meg. A kápolnát a székesfőváros 1933 nyarán renováltatta ; ekkor belsejét ornamentális festéssel, két ablakát pedig üvegfestménnyel díszíttette; 1937-ben a kápolna két helyiségét egységesteremmé olvasztatta a választófal elbontásával és másik két ablakát is üvegfestmennye1 díszíttette. Az egykor apáca-ápolónők lakásául szolgált pavillon helyiségei most különféle rendeltetésű segédhelyiségekül használtatnak a középen fekvő kápolna két termének kivételével. A téglányalaprajzú, sík mennyezetű négyablaktengelynyi hosszú kápolna mennyezete négyszögletes rekeszekre, oldalfalai lizenákkal neogótikus mezőkre vannak festve ; a mennyezet kaszettái és a falak körül futó friz medaillonjai vallási, egyházi, Jézus kínszenvedésére és Máriára vonatkozó jelképekkel vannak díszítve. Az oltár mögötti falon lángnyelves szegélyű aranymandorlában a Szentháromság falfestménye ékeskedik, míg a falak alsó szegélyét festett függönymotivum. borítja. A falak festését Zsadányi János festő végezte 1933-ban, aki négy ablakhoz kartonokat is tervezett. B kartonok alapján az ablakok üvegfestményeit, amelyek e kórház két patrónusát, Szent Gellért püspököt és Szent László királyt ábrázolják mellképben, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1933-ban ; Szent Imre és Szent Brzsébet üvegfestményeit pedig 1937-ben. A kápolna első alapításának idejéből származó, fából készült, fehérre festett, kék betétekkel díszített, aranyozott faragványos, neogótikus stílusú oltárának fialés fölépítménye három fülkéből áll, amelyekben Szent István király, a Szeplőtelen Szűz, Szent László király színes gipszszobrai állanak. Mind e szobrok, mind a kápolna falaihoz konzolokra illesztett Jézus szíve, Szent József, páduai Szent Antal színezett gipszszobrai részben Schwihalek Lajos, részben Máriahegyi János műhelyének a termékei ; lisieuxi Szent Teréz hasonló jellegű szobra Schmidt és Heckner szobrászcégtől való. Szent László király daliás álló alakját ábrázoló olajfestmény Nagy Brnő festő műve 1909-ből. Szent Imre herceg álló alakjának bronz domborműve Sződy Szilárd szobrász alkotása 1930-ból.

10

) A kamaraerdei Bp. Szfőv. Szeretetotthon (XI. Kőérberki-dűlő 15877.