Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40
SZÉKESFŐVÁROSI KÓRHÁZAK ÉS EMBERBARÁTI INTÉZMÉNYEK KÁPOLNÁI 33 stilizált lebegő szárnyas alakja díszíti, kezükben feliratos szalagot tartva a következő részekre bontott szöveggel : AVE MARIA/ GRATIA PLENA/ GLORIA / IN EXCELSIS / DEO / ET IN TERRA / PAX / HOMINIBUS /BONAE/ VOLUNTATIS. E faldíszítést a székesfőváros a kórház fennállásának félszázados évfordulójára festette Leszkovszky György festőművésszel a kápolnának 1935. évi renoválása idején. Az alapítás idejéből származó, használatban levő főoltára neogótikus stílusú faalkotás ; fölépítménye három fülkéjében Szent Imre, Jézus szíve, magyar Szent Erzsébet színezett gipsz szobrai állanak. A főoltár mellett kétoldalt használaton kívül levő két kisebb oltár hasonlóan neogótikus stílusú ; az egyiknek a fülkéjébe az Immaculata, a másiknak a fülkéjébe Szent József szobra van illesztve. Oldalfalaira István király, magyar Margit, páduai Antal szentek szobrai vannak alkalmazva. Összes szobrai Máriahegyi János műhelyéből való sablonok. 7 ) A Szent János-közkórház (XII., Hieronymi-út 1.) telepe a főváros 1887. évi határozata alapján létesült az elavult és szükségleteknek megfelelően már nem módosítható régi Szent János-kórház tehermentesítése végett. A további terjeszkedés területi lehetőségeivel fölépült kórház Új Szent János-kórház néven ment át a köztudatba. Tervezte Barcza Elek főv. mérnök ; építését vezette Könyöki Károly mérnök. Első pavillonépületei, köztük az ápolást végző Szent Vince apácák kápolnás pavillonja 1895—1898 folyamán épült ; a kórház ez első pavillonjainak a fölavatása 1898 augusztus 2-án történt. Mivel a kórház lelkészsége 1923-ban plébánosi jogokkal fölruházott önálló lelkészséggé lett, a kórház területén új egyházközség szerveztetett, és a kápolna nyilvános jelleget öltött, ezért a hívek befogadása végett szükségessé vált a kápolna belsejének bővítése. A kápolna hajójának a szentély felé való kibővítése és új szentély építése 1926 folyamán ment végbe Gattaringer Oszkár építész terve szerint Kübl Emil építőmester végrehajtó munkájával. A bejárati pavillon mögött, amelynek külső homlokzati oromzatát két angyal között nepomuki Szent Jánosnak, e kórház védőszentjének a szobra (Köllő Miklós szobrász műve) díszíti, a középső épületsor második pavillonjának a közepén emelkedik a templomszámba menő kápolna. A földszintes vöröstégla épületet középen támpilléres toronytest rizalitja szimmetrikusan két szárnyra osztja. A három változatos emeletből fejlődő torony nyolcoldalú bádoggúla sisakkal fedett. A pavillon toronyalatti lépcsőháza és előcsarnoka szolgál bejáratul a neoromán stílusú kápolna belsejébe, amely téglányalaprajzú hajóból és félnyolcszögű gotizáló szentélyből áll. A hajó vízszintes mennyezete faragott díszű harántfagerendákkal tagolt ; a gerendák közeit ornamentális festésű téglány-rekeszek töltik ki; a gerendák konzoljai között fríz fut medaillonokba festett vallási jelképekkel. Emeletes zenekarzata a lépcsőházas előcsarnok felett pilléres triforiummal nyílik a hajóba ; a mennyezet mintájára fából készült mellvédje pilléreinek romános kapiteljei saroklevelek közé faragott apácafejekkel ékesek. A félkörű diadalívvel nyíló keskeny szentély boltsüveger bordás boltozattal fedett ; a bordák közötti mezőket növény és madák ornamentika, a boltsüvegek mezőit medaillonokba foglalt vallási jelképes festett sora borítja. 8,, Tanulmányok Budapest múltjából VII.
