Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40

SZÉKESFŐVÁROSI KÓRHÁZAK ÉS EMBERBARÁTI INTÉZMÉNYEK KÁPOENÁI 21 Az empire stílusú főoltár olaj festésű képe a barlangban fekvő Szent Rozáliát és fölötte álló Szent Rókust ábrázolja. Ez a kép a kápolnaalapítás idejéből valónak látszik ; kontár restaurálásokban és többszörös átfestésben részesülvén, bizonyos hibákkal jutott el időnkre. Csak szakszerű restaurálás tárhatná föl eredeti tulajdonságait, hiszen átfestés következtében Szent Rókus hűséges kutyájának csak a két hátsó lába látszik. A főoltár mellé gyámköveken falra alkalmazott Szent József és Szent Vince színes gipszszobra a müncheni Mayer-intézetből való. A hajó két mellékoltárának építménye szintén empire stílusú ; fölépítményük keretébe Warschag és I^accatari olajfestményeinek helyére tájékozatlanul az Immaculatának és Jézus szívének a müncheni Mayerintézetből származó színes sablon-szobrai vannak állítva, míg Warschagnak a Piétaja, amely a krisztinavárosi templom Schwartz festette Pietajával együtt közös azonos előkép nyomán készült és I,accatarinak, a különc festőnek legérdekesebb ismert műve, amelyen a leányzó Mária szülei társaságában, égből alászálló Gábor arkangyallal van ábrázolva, a kápolnához vezető folyosóra került. Legfőbb időszerű követelmény, hogy e képek visszakerüljenek a mellékoltárokra. Az empire oltárokat összhangzóan egészíti ki a velük egykorú egyszerű faszószék. A barokk architektúrában empire berendezés között erősen szembetűnő a diadalív oromfalának a falfestménye, amely Leszkovszky kompozíciójában Szent Rókust ábrázolja beteggyógyító munkája közben ; az apotheozisül festett falkép hátterét a pesti Rókus-kórház és kápolna képezi. A hajó két ablaka István király és Imre herceg üvegfestményével ékes. Régi képállományából figyelemre legméltóbb alkotás a hajó leckeoldali falába ágyazott Mária kegykép, továbbá Szent Klára nagyméretű és Márk evangélista festménye ; mind ismeretlen provenienciájú 18. századi alkotás. Külön várostörténeti fontosságú fogadalmi képe az oratóriumban függ: Szentháromság védelme alatt 1838. évi árvízi mentést ábrázol; Warschag Jakab festő műve. Ötvösművei közül érdemes munka az 1760-ból származó, Rókus— Rozália—Sebestyén szentek tiszteletére rézből trébelt barokk-rokokó kehely, továbbá az 1771-ben ezüstből trébelt, talpán Rókus—Rozália—• Sebestyén szentek reliefjeivel díszített barokk-rokokó kehely ; mindkettő helyi ötvös jelzetlen munkája. Finomművű 1866-ból származó ezüst pacif icalej a Goszmann György ötvös alkotása. Neogótikus stílusú, Péter— Pál—Mária szobrocskáival díszített ezüst monstranciája Szemian Ágost ötvös műve.

2

) , A szerény Rókus-kápolnához, történetének, sorsának, alakj ának, földbesüllyesztett állapotának, sőt föltehető jövőjének számos vonása révén hasonló a budai régi Szent János-kórháznak, jelenleg Bp. Szfőv. Duna jobbparti Szeretetotthonának nepomuki Szent János kápolnája (II. Margit-körút). E kápolna létesítését a pestisbetegek számára e tájékon 1710-ben a város által emeltetett szükségkórház, majd később bővített szegényház tette szükségessé. Építése a városi tanács szorgalmazására polgárok adományainak, alapítványainak a fölhasználásával a hercegprímás által 1729 júliusában adott kápolnaépítési engedély ellenére csak 1735 május 10-i alapkőletétellel indult nepomuki Szent János tiszteletére. Az alapkőbe