Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180

176 KEXA DEZSŐ szokatlan, idegen volt a magyar fülnek. Már abban a mondatformában is nagy hiba rejlik, hogy a gondolat, amelyet kifejezne, zavaros, mondván, hogy csak egy Magyarország van, csak egy Budapest... A kis nyomtatvány utolsó pestbudai vonatkozásai Bimsznek e kis dalában vannak : Most én olyan erős vagyok, mint volt valaha Sámson! Mindent a mit elől kapok fuvom egy rakáson, Oh ez lesz ám a szél fúvás, el utazom Budára És a füredi kut forrás terem a nagy utcára Egy új világot majd fuvok, a hol öröm virágzik, A Tokaj hegyet el fuvom egészen Ó-Budáig. A pesti város erdejét fuvom Duna partjára, A fiakerek szekerét majd teszem olcsóbb árra. Az utcáról port, sárt, havat, el fuvom innét távol El viszem a Fertő tavat, innen tul a Dunáról Buda várát beültetem szép olasz narancsfákkal Hogy Pestnek több kedve legyen igy hozzánk jőni által. Ez a kis dal halmozza a leglehetetlenebb ígéreteket, amilyeneket csak a bolondosán jókedvű operett-komikusnak szabad mondania. Énekli, hogy össze fogja hozni Budára az ország minden gazdagságát. Sámsoni tüdővel bír — mondja —, emberfeletti biblikus erejével fuj szerte a hazába, sőt még a haza határain túl is a messze Olaszországba, hogy Budát olyan gazdaggá, kellemessé, kedvessé, olcsóvá, pompássá tegye, hogy a túlparti város, Pest lakói szívesebben jöjjenek át Budára . . . Az első, amire vállalkozik, hogy Balatonfüred szénsavas gyógyvizének kútját a budai nagy utcára fújja. A füredi forrás, és maga a kies tóparti fürdő akkorában a magyar közönség legkedvesebb és legelőkelőbb üdülőhelye volt. Berzsenyi ódára méltatá a füredi forrást, melyről A füredi kúthoz címmel ezeket mondja : Mint aki a szent Léthe vizébe néz, Minden földi tehert róla lehullva lát, S újjá születve nyilt karokkal Klüzion rokon árnyihoz lép . . . így adta vissza életadó ered Oh kútfő ! nekem az életet és reményt. . . Ezt az áldásos forrást Budán szeretné látni. Bimsznek —• a nagy elégedetlennek — most nem is elég az a számtalan hőforrás, ami ott buggyan ki a budai áldott földből, s még a nagy utcára is akarna egy hőforrást. A Nagy-utcát nem ismerik az akkori Budát ismertető könyvek és helyrajzok, ez vagy csak úgy kapásból vett helyhatározás, vagy eshetőleg a már akkor is Fő-utcának nevezett vízivárosi nagy utcát jelenti. Az óbudai szőlősgazdák sorsán jókedvű énekesünk úgy akarna javítani, hogy a világ legelső borának termővidékét — Tokaj hegyét is ide fújná. Pesttől, a Rákos homokjáról is elvinné a Városligetet, sa