Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180

PEST-BUDAI VONATKOZÁSOK EGY RÉGI ÉNEKES VÍGJÁTÉKBAN 169 A dalokban a régi Pestről és Budáról a múlt század harmincas éveiből való sok emlékezés akad ; apróságok, amik a városi élet képét adják vissza, vonások, melyek kis részletrajzai a két város fejlődésének, maradványai az akkori közhangulatoknak, kérdések, melyek az akkori lakosság érdeklődésének gyújtópontjában állottak. Mindezek a darab alkalomszerűségét, napi érdekességét jelentik és ma száz és alig néhány esztendő multán is becses apróságok, kedves jellemző vonások. Valóban ez az arasznyi négy oldal annyit mond el a régi, száz év előtti Pestről és Budáról, amennyit ritkán találunk így egy marékban. Soknak épen nem mondható, és nem rendkívüli fontosságú, de elég, becses és kedves. A dalok harmadika, — mert az első kettőben nincsen pest-budai vonatkozás — »Magány dall« — melyet a darab szubrettje, Czili énekel : Bár még egyszer meg láthatnám, Kedves földjét hazámnak ! Bár még egyszer pillanthatnám, Szőke vizét Dunának, A hajósok vigan jőnek Durrogástól bérezek zengnek. La la la — B kis dalban már a »szőke Dunát« említik. A szállóigévé lett eme kifejezés a magyaros kedveskedés kifejezése, melyet utóbb költők szentesítettek,

24

) de a dalocska utolsó két sora a dunaparti élet egy fontos mozzanatát örökíti meg. Az első dunai gőzhajó, a »Franz der I.« 1830 szeptember végén ment először fel Bécsbe. A hajók indulását — még akkor minden hajóindulás nagy esemény, izgató érdekesség — azzal jelezték, hogy elsütöttek egy kis ágyút, mely a hajó orrán állott. Kazinczy, aki 1831 április 30-án indult el Pestről dunántúli útjára, útját Győrig, illetve Gönyőig hajón tette ; a pesti parttól való elindulás pompás leírásában

25

) olvassuk e mondatot : A hajó Kapitánya indulót lövetett. . . B lövéseket a budai hegyek, különösen a kopár Várhegy s annak akkor még szabadon állott bástyafalai visszhangozták. A pukkanásnak nyilt útja volt a hegyekig s a visszhang hullámai szabadon szálltak ismét vissza a város felé . . . A nyomtatvány második versszakasza a mulató Budáról, Pestről is szól : Szeretnék én csónakázni Margit hüs szigetjébe, Szeretnék ki kocsikázni Lászlovszkinak kertjébe. A vigadók zsibongása Lenne keblem óhajtása. La la la • — Az akkor magárahagyatott Duna-szigetére, amelyet a magyar hívők által szentként tisztelt boldog Margit királylány emléke tett tiszteletessé és vadregényes részletei tettek mindenha kedvessé, a városbeliek csónakon jártak át, ami csak fokozta a kirándulás kedves örömeit ;