Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180

PEST-BUDAI VONATKOZÁSOK EGY REGI ÉNEKES VÍGJÁTÉKBAN 163 saság a pesti színház felépülésében bizakodva itt játszott, Összesen háromszázkilencven darabot mutatott be közönségének. E darabok közül eredeti volt hetven, tehát körülbelül az egész műsornak csupán egyötöd része. Az idegenből fordított darabok egy része a könnyebb fajsúlyú énekes játék vagy énekes vígjáték volt, amit a gondtalanságot áhító közönség a legszívesebben vett. E darabokat a színlap különféleképen nevezi : énekes vígjátéknak, tündéri vígjátéknak, énekesjátéknak, melodramatikus vígjátéknak, sőt néha tüneményes énekes vígjátéknak, de talán leggyakrabban paródiának

2

) (de még sohasem operettnek). Ezek az énekes víg, leggyakrabban bohózatos darabok voltak a német publikumnak legkívánatosabb és így a német színház leggyakrabban játszott darabjai. A német közönség végig élvezve és végig kacagva a darabot, — utána annak szórakoztató, kellemes voltát szerte hirdette, híresztelte, a magyar közönség kíváncsiságát felébreszté, s az élelmes magyar színházigazgató maga ellen vétett volna, ha nem siet a német színház által akaratlanul is reklámozott darabot magyarul is színre hozni. így történt ez a bécsi Bäuerle háromfelvonásos zenés tündérjátékával (az eredetiben : Zauberparodie mit Gesang), melynek zenéjét Müller Vencel szerzetté s melynek címe az 1823. évi február 24-i pesti német színház bemutatóján ez volt : Aline, oder Pest in einem anderen Weltteil. Az eredetileg Bécsről szóló darab Pesten annak 1843. évi június 29-én lezajlott utolsó előadásáig a pesti városi színház színpadán ötvenegyszer került előadásra,

3

) ami abban az időben nagy sikert, határozott közkedveltséget jelentett. Az ilyen nagysikerű darabot a budaiak is látni kívánták, s a német társulat azt 1824 május 2-án Budára is átvitte. Az ötnegyed évi késlekedésnek megvolt a maga oka. A pesti előadás szerint ugyanis nem lehetett azt Budán bemutatni. Buda és Pest külön két város lévén, a pesti vonatkozások Budán nem keltettek érdeklődést, azért a darab pesti vonatkozásait át kellett írni Budára, illetve azok helyett budai viszonyokat kellett szóvá tenni. így már a címében is változott és lett : Aline, oder Ofen in einem anderen Weltteil. A budai siker azonban távolról sem érte el a pestit, mert 1845 március 6-i utolsó előadásáig mindössze csak tizenötször került színre

4

) (1832-től az 1839-i egy előadásig és 1839-től megint 1845-ig egyáltalában nem játszották). A budai magyar színjátszó társaság látva a pesti állandó sikert, sietett a darabot lefordíttatni. A társaság ugyan már korábbi időkből ismerte, hiszen Bécsben 1822 október 9-e óta igen nagy sikerrel játszották,

5

) s a darab szövege, nemkülönben a Müller zenéje is közkézen forgott. A kassai társaság 1830 nyarán elhagyva főhelyét, útra kelt és július havát Mármarosszigeten töltötte, hol a társulat tagjai a hó 14. napján Bartha János hősszerelmes színésztársuk jutalmazására nagy előadást rendeztek, melyen 13»