Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Sebestyén Ede: József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. Haydn és Beethoven hangversenye Budán 142-161

158 SEBESTYÉN EDE Május ötödikén díszelőadás volt Pesten a Magyar Játékszínben. Az ünnepiesen feldíszített helyiség zsúfoltan megtelt a meghívott és a rendes közönséggel. Az előadott színdarabok között hódoló élőképeket mutattak és alkalmi költeményeket adtak elő. A nádoréknak nagyon tetszett minden, amit láttak és hallottak, de legjobban a közönség nagy lelkesedése hatott rájuk. Május hatodikán a pesti és budai polgárság adott nagy bált Batthyány Tivadar gróf parkjában. A parknak a palota belső frontján levő részét átalakították fedett helyiséggé, s a rögtönzött tetőt huszonnégy klasszikus oszlop és több obeliszk tartotta. Egy hét öl magas obeliszk tetején vörös üveggömbökben örömtűz égett és vörössé varázsolt maga körül mindent. A parkból a palota dísztermébe vivő lépcsősort virágdísz szegélyezte. Nem kevesebb, mint négyezer szál gyertya égett a parkban és a díszteremben, amelyet előkészítettek a főhercegi pár fogadására. A rendezők kiválasztották az ifjúság soraiból a legszebbeket és festői csoportokban helyezték el őket. Nyolc-tizesztendős gyermekeket is meghívtak, hogy jelezzék a gyermek kiváltságos megbecsülését a polgári család életében. Mire a nádorék megérkeztek, minden a legtökéletesebb rendben volt. Meglepetten álltak meg a lépcsősor legfelső fokán, hogy a művészi hatással elrendezett csoportokban gyönyörködjenek. Alig tudtak betelni a megkapó látványossággal, amelynek a park díszítése méltó keretet adott. A műsor az ifjúság nagy csoportjainak mutatós felvonulásával kezdődött. A folyton váltakozó képek és a kísérő zene szemet és fület gyönyörködtető együttese nagy hatást tett a nézőkre. Kisebb művészi előadások következtek, amelyek során megismételték Schedius L,ajosnak »Az öröm kardala« című karművét. Azután allegorikus képeket mutattak be ; Magyarország géniusza volt közöttük a legművészibb. A tánchoz csak magyar muzsikusokat fogadtak, mert az ifjúság csak magyar táncokat akart járni. Magyar énekeseket is hívtak, s a vacsora is egészen magyaros volt. A magyar muzsika, magyar tánc és magyar ének ezekben a hónapokban lett udvarképes Pesten és Budán. A nádorné olyan őszinte és leplezetlen örömmel fogadott minden magyar jelenséget és magyar szokást, hogy úgy látszott : egy-két év alatt el is felejti, hogy nem magyar anya szülöttje. Hatezer ember mulatott ezen a bálon. Már régen, régen felkelt a nap, amikor a vendégek hazamentek. BEETHOVEN A VÁRSZÍNHÁZBAN. A nádor feleségének tiszteletére rendezett ünnepségek utolsó pontja május hetedikén zajlott le : megismételték a harmadiki nagysikerű lovas előadást, utána pedig hangversenyt rendeztek a Várszínházban. Bkkor szerepelt Beethoven Budán, először és utoljára. A fiatal (harminc éves), de már nagyhírű mestert Brunszvik Ferenc gróf ajánlatára hívták meg. A gróf, aki egy esztendő óta meghitt barátságban volt vele, szerette volna a nádornak és feleségének bemutatni, de a körülöttük lezajlott nagy személyforgalom miatt nem adódott hozzá