Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Sebestyén Ede: József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. Haydn és Beethoven hangversenye Budán 142-161
154 SEBESTYÉN EDE > A nagyszerű zenei esemény híre külföldre is eljutott ; mivel azonban a két (Bécsben megjelenő) magyar újság s a pesti és a pozsonyi német újság csaknem azonos tartalmú tudósítást közölt, a külföldi lapokból sem tudhatunk többet a »Teremtés« előadásának zenei részéről. Hiszen nem volt más forrásuk. A »Wiener Zeitung« ezt írta március 19-én : »Budán az örömnek minden jelével ünnepelték március 9-én a Főherceg-nádor születésenapját. A különböző ünnepségek közül kimagaslott az előeste eseménye. A főhercegnő Ő császári fensége, aki Haydn Józsefet, a muzsika doktorát Budára meghívta, a legkellemesebben lepte meg Ő királyi fenségét és előadatta a Királyi Várpalotában ennek a híres művésznek »Teremtés« című felülmúlhatatlan oratóriumát. Az előadásra meghívták a Pesten és Budán lakó nemesség nagy részét. Az oratóriumot a zeneművészek s énekesek és énekesnők Haydn teljes megelégedésére adták elő, mesteri tökéletességgel. A szerencsés sikerben számottevő része volt sok műkedvelőnek is. Ő császári és királyi fenségeik és a vendégek osztatlan elismeréssel adóztak a ritka élvezetes estért.« De Bécsnél messzebbre is eljutott a »Teremtés« budai előadásának és sikerének híre. A Lipcsében megjelenő »Allgemeine Musikalische Zeitung« ezt írta április 9-i számában : »Haydn József előadatta nemrégen Budán, a nádor feleségének' kívánságára »Teremtés« című oratóriumát. A főhercegnő azért hívta meg Haydnt, hogy férjét születésenapja alkalmából ennek a zeneműnek pompás előadásával meglepje.« De nem csupán a mának dolgozó újságok jegyezték fel ezt a nagy zenei eseményt, hanem a jövőnek szóló zenetörténet is. Haydn klasszikus nagy életrajza — C. F. Pohl munkája (Josef Haydn. 1927. évi kiadás III. köt.) így emlékszik meg róla : »A Teremtés bécsi nagy sikerének hatása külföldre is eljutott. Bécs után az első városok egyike, sőt talán az első Budapest volt. Az 1800., év elején megbízást kapott Haydn az ifjú Alexandra főhercegnőtől, József főherceg nádor hitvesétől, hogy adja elő a »Teremtés« oratóriumot a budai Várpalotában. A főhercegnő meg akarta lepni férjét ezzel az előadással. Haydn március első napjaiban bizonyára Budán volt már, mert a hangversenyt március 8-án tartották, a főherceg születésenapjának előestéjén. Haydn nem maradt sokáig Budapesten. Március 19-én már Bécsben volt.« A TO VÁBBI ÜNNEPSÉGE K. Haydn oratóriumának előadása olyan nagyméretű és magasrendű születésnapi ünnepség volt, hogy a nádor kívánságára mindenféle más ünnepségről lemondtak. A polgárság részére azonban március 18-án és 19-én ünnepi díszelőadást rendezett a budai német színház. Az előadott darabokon kívül két alkalmi számot is beiktattak : Schedius Lajos Freudenchor (Az öröm kardala) című, már ismert költeményét, amelyhez Raymann karmester készített szépen érvényesülő zenét és egy fényhatásra számító tablót : a nádor képmását, alatta a következő felírással : noMen CeLebre arDentejs] CeLebrant
