Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves emlékek 112-141

PEST-BUDAI ÓNMŰVES EMLÉKEK 127 fogására és kérelmére Fausert el is utasítják kérésével. Négy évi harc után azonban sikerült végre mégis polgárjogot nyernie Budán. A) A gárdonyi református egyház részére 1783-ban készült fedeles kupájának fenekén a koronás FEIN ZINJSf jegyet találjuk beütve. Mesterjegy nem is került a műre, ellenben hengeres testén elől, vésett feliratban ott díszlik : ». . . TSINAI/TOTTA TÓTH JÁNOS BUDÁN FAUSER MATIAS AI/TOI,. . .« B) Fauser Mátyásnak hét további művén a nevét, a koronás rózsát, a Schlackewalder Fein Zinn-t és az 1789-es évszámot feltüntető jegyét találjuk. Az 1770 október 26-án kiadott azon pátens alapján és értelmében történt ez a jelölés, amely azt rendelte el, hogy azokat az új ónműveket, melyek »aus purem und aus reinem Zinn« készülnek, ólom hozzáadása nélkül mint schlaggenwaldi Feinzinnt kell jelezni. C) Fauser János 1805-ös és 1826-os évszámmal jelzett bélyegeiben mérleget tartó angyalt és az Englisch Zinn megjelölést látjuk. Ez a bélyeg 35. Fauser János budai ónmuves bélyegei 1805-ből és 1826-ból a reichenbergi Huber-gyüjteményben levő müveiről. tehát a szerint készült, ahogy ebben az időben az angol ónból készült edényeket általában mindenütt jelölték. Angol ón alatt eleinte az Angliából behozott és oly tiszta ónból készült edényt értettek, melynek anyagához semmi ólmot sem kevertek. Érdekes, hogy az angol ón megjelölésből a rokon hangzás és a mérleges figura miatt »angyal ón« elnevezés is divatozott. Sok esetben azt jelentette, hogy ha az illető tárgy nem is importált angol ónból készült, akkor is az anyaga olyan finom mint áz angol — vagyis az »angyal« — ónnak. ; . D) Wilcke Gottliebnek a Budapest Székesfővárosi Történeti Múzeumban őrzött egyik óntányérján olyan jegy szerepel, mely közepében X-el jelölt rózsát tüntet fel. Köriratában pedig az 1814-es évszám mellett az OFNER U. P. PRÖB ZINN megjelölést is magában foglalja. Ebből értesülünk, hogy budai ón elnevezést is használtak. Ennek a finomságát és keverési arányát a jegy középén levő római tízes szám világosan elárulja, vagyis a budai »probzinn«-edények azok voltak, melyek egy rész ólom és tíz rész ón keverékének az anyagából készültek.