Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

Szent Gellért hegye és a boszorkányok. A Gellérthegy Budapest tájképének egyik legjellegzetesebb része. »Külső megjelenésében, bárhonnan nézve is, mindig más-más, de mindig tökéletes hegyi képet nyújt. Legfelemelőbben jelenik meg a Dunával együtt. Ebben a képben a hegy száz méter magas sziklafala nem szédítő magasságával jelentkezik, aminthogy a Duna 300 méter széles vízárja sem félelmetes benyomásával érvényesül. A tökéletes arányok folytán a sziklatömeg lágy kontúrvonalba olvad a finoman ívelt folyam ezüst tükrének festői kereteként.«

1

) Gyönyörködésünket nem rontja meg annak a ténynek ismerete sem, hogy a Duna felé meredeken aláeső dolomit sziklafalak déli oldalát breccia, márga és kiscelli agyag, északi oldalát pedig márga borítja.

2

) A hegy mindenképen szép, meglepő és a természet szépségei iránt fogékony szemnek felemelő látvány. A nép gondolatvilágában csodálatos módon igen sokat szerepel a Gellérthegy. »Igazi népkedvenc : a babonás fantázia benépesítette seprőn lovagoló boszorkányokkal. Valóban, mintha lappangana valami misztikum a barlangokat és terraszokat alkotó szeszélyes hegyben . . .

3

) s az utain bolyongó szerelmespárokban is van valami a boszorkányokból és a tündérekből.«

4

) Érdekes problémát mozgat meg előttünk ez a játékos gondolat. Miféle boszorkányság történt a Gellérthegyen? A képzelet szeszélye, vagy valamilyen furcsa esemény, szokás az indítéka azoknak a históriáknak, amelyeknek magja ma is élénken kísértő hagyomány? Miért éppen a Gellérthegy a magyar Boszorkányhegy? Katona Lajos, a magyar folklore alapvető, tudós mestere már 1897-ben világosan megjelölte azokat a teendőket, amelyek a Gellérthegyhez fűződő boszorkányhiedelem eredetkérdésének a megoldását megnyugtató módon vihetik előbbre.

5

) Katona szerint lényeges és kikutatandó mozzanatok a hiedelem kifejlődésénél a következők : 1. Élnek-e a Szent Gellért hegyéhez fűződő boszorkányos hagyományok a magyar nép körében; milyen adatok bizonyítják a hiedelem magyar létét, életét, kifejlődését a történelem folyamán ; tudálékos koholmányon, vagy ősi hiedelmeken alapulnak-e ezek a hagyományok ; sajátosan magyar termések-e, avagy átvételek idegen népektől? 2. Mióta és miért hívják a hegyet Szent Gellért hegyének, Gellérthegynek ; általánosan elterjedt név volt-e, vagy csak egyházi körök használták ; miért és mikor lett közkeletű név?