Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91

76 GARÁDY SÁNDOR •A budai káptalan alapításának kapcsán nem mulaszthatjuk el tanulmányunk keretébe belevonni az első ismert prépostok nevét és a káptalan területének kérdését is. Sajnos a XI. századból semmiféle okleveles adatunk a budai káptalanról nincsen. A XII. századból az első adat II. István királynak a garamszentbenedeki apátság javadalmait megújító és megerősítő levele lenne 1124ből, ha nem lenne hamisított. Ebben Péter, az óbudai egyház prépostja (Petrus Prepositus Ecclesie Budensis) szerepel mint az oklevél pecsételője.

30

) Mindamellett azt hisszük, elfogadhatjuk Pétert a budai káptalan első eddig ismert prépostjának, miután az oklevélben szereplő főpapok és főurak nevei megfelelnek a kornak. Ennyit Fejérpataky Iyászló, az oklevél bírálója is, megenged.

31

) A második ismert prépost neve már hitelesnek elismert oklevélben szerepel. Ez II. Géza király 1148-ban kelt adománylevele a budai káptalan számára. Ennek hitelességét Salamon Ferenc vitatta,

32

) indokai azonban nem meggyőzők. Salamon Ferenccel szemben Pauler, Fejérpataky és Szentpétery továbbra is hitelesnek ismerték el.

33

) Ebben Micu (Mikó) szerepel, mint kérelmező budai prépost.

34

) Tekintettel arra, hogy ez tulaj donkép az első eddig ismert oklevél, amely a budai káptalannak adományozott királyi javakat említi, mert sem Péter, sem Szent László királyét nem ismerjük, tehát az alapító levelet pótolja, az alapítás történetével kapcsolatban szövegét magyarul a következőkben adjuk :

35

) »A legszentségesebb háromság és elválaszthatatlan egység nevében Amen. Mivelhogy nemzedékek elmúlnak és új nemzedékek következnek, kinyilváníttatik mind a mostani, mind a későbbi, keresztény hitet követőknek, hogy én, második Géza, második Béla király fia, Isten rendeléséből az atyai királyi hatalom kormánypálcáját örökösödés jogán birtokolván, minthogy azt a jövedelmet, amelyet elődöm, Iyászló király (t. i. Szent Iyászló) a budai egyházban élő testvérek használatára, úgymint évi 360 penzát, (körülbelül 2000 arany koronát) saját kamarájából rendelt, a királyi kamara gonosz kincstartói az egyházi használattól gyakran el szokták vonni : mindezekért egész királyságom beleegyezésével, Mikónak, e hely prépostjának kérelmére királyi hatalmammal gondoskodtam, hogy Géza vására jövedelme (tulajdonkép a Szent Jakab falva területén levő vám jövedelme) és a pesti és kerepesi rév, továbbá a borral vagy sóval fölfelé menő vagy másféle árukkal lefelé menő hajók jövedelme is ugyanezen egyháznak átengedtessék. Azután a halászatot, amelyet közönségesen tanya halászatnak

36

) mondanak, a megyeri révtől a nagy királyi szigetig (Csepelsziget), amint azt Iyászló király ugyanezen egyház használatára rendelte, ugyanezen levéllel megerősítettem ; mégis oly értelemmel, hogy ugyanazon egyház prépostjának vagy káptalanjának előzetes beleegyezése nélkül senki halászni ne merészeljen. És ha valaki evvel a királyi intézkedéssel a jövőben mindenképen szembehelyezkedni akarna, kiátkoztassék s a király és az egész ország vádlottja* legyen. Amely ügy az ország sok nemesének tanúságával megerősíttetett, akik közül jelen volt •