Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102

BEXITZKY JÁNOS Jeleztük már, hogy Budapest székesfőváros területének középkori helyrajzát illetően szinte ismeretlen és töretlen utakon jár a kutató, ha a három várost környező falvak, dűlők, egyházak és egyéb épületek, hegyek, erdők és patakok ma már csak a ránkmaradt írásos emlékekben szereplő neveit akarja elhelyezni a mai terepen. Hosszú évek kutató munkája fogja csak lehetővé tenni, hogy nemcsak a budai, hanem a pesti oldal elpusztult emlékeit, eltűnt neveit térképezni tudjuk. Az alábbiak során megkíséreljük vázolni két, a középkori Pest városának sorsával összeforrt múltú, a várostól északra fekvő, elpusztult falunak települését és fekvését. Az eddigi kutatások a két falunak, Jenőnek és Új becsnek fekvését elsősorban Salamon Ferenc megállapításai alapján csak körülbelül határozták meg Tudtuk, hogy Jenő valahol a Margitszigettel szemben fekvő parton, Újbécs pedig ettől délebbre a Váci-kaputól északra feküdt. Elégedjünk meg egyelőre mi is ennyivel és kezdjük el kutatásainkat azon a ponton, amikor a két falu neve kapcsolatba jut Pest város kialakulásával. * * * Pest város kialakulásával kapcsolatban ugyanis nem szabad egy igen sokatmondó körülményt figyelmen kívül hagynunk. Ez az, hogy a város északi falától jelentéktelen távolságra egy pusztát találunk, amelynek a neve, ha az előfordulások zömét tekintjük, Ujbécs volt. Ez a név már eleve is feltételezi egy régi Bécs létezését, mégpedig Új-Bécs szomszédságában. Mielőtt azonban a régi Bécs keresésére elindulnánk, tisztázzuk magának a szónak jelentését. Kutatásaink során arról győződtünk meg, hogy a Bács, Bécs, Pécs szavaink hazánk területén mindig vagy előharcos, vagy katonanépek szállásainak közelében fordulnak elő. Ilyen Bécs városának, a mai Wiennek a magyar neve is. A Wien helyén fekvő magyar Bécs egész a X. század végéig nyugati védelmi vonalunk fontos támpontja volt. A Kopasz-hegy (Kahlenberg = Pilis), Bécs és a Fischa-menti védelmi vonalunk soproni részén Bécsújhely (Wienerneustadt), mosoni részén a pándorfalusi plató Bácshegy nevű emelkedése tűnik fel, a XI. században hadászati támpont gyanánt. De ugyanez a helyzet déli országhatáraink közelében is, ahol Baranya vármegyében (báránya = brana, amely pannonszláv szó magyarul gyepűt jelent) Pécs vára és tőle keletre Bács megyében Bács vára, hogy csak az ismertebb becs elnevezéseket említsük. Ha figyelembe vesszük ezeket a Bács, Bécs és Pécs nevű helyeket, nyilván feltűnik, hogy azok, Bécs és Pécs esetében római városok és castrumok nyomain keletkeztek, Bács esetében pedig kétségtelenül sáncokkal erődített helyet jelöltek. Vagyis Bács, Bécs és Pécs névvel jelölt helyeink gyepürendszerünkben sáncokkal erődített helyeket jelölnek, tehát ugyanazt amit a Győr szavunk. (Győr, Diósgyőr, Szolgagyőr stb.) Tehát ennek a ténynek felismerése után tisztáznunk kell a Bécs és Győr szavakkal való névadásnak az eredetét. Ezzel kapcsolatban most csak kutatásaink végeredményére akarunk rámutatni és ez az, hogy a Bács, Bécs és Pécs helyneveinket mindig törökös rokonnépeink területén találjuk meg, míg viszont a Győr nevek (győr — gyűrű) általában a magyar lakosságú helyeken fordulnak elő.