Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61

A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI; VÁRBEIJ SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 57 pedig 1. gróf Csáky János országbíró átiratát a magyar kancelláriához : ugyanott 1784, no. 6548. 103

) Az 1784 nov. 19-ről kelt rendelet: ugyanott, 1784 no. 13548. V. ö. az udv. építészeti főigazgatóság 1784 nov. 17-i fölterjesztésére kelt legfelsőbb elhatározással is: ugyanott, 1784 no. 13664. 104

) A m. udv. kamarához az építkezések újra való fölvétele ügyében intézett rendelet 1784 márc. 21-ről: ugyanott, 1785 no. 3379. 105

) Rudnyák András orsz. levéltárnoknak 1791 február 24-én az országgyűlés elé terjesztett jelentése az orsz. levéltár állapotáról : O. L. Archívum palatinale archiducis Eeopoldi, Politica, 1791 no. 30. E szerint az országház épületét 1785 végével vették használatba. 1786 farsangján a jelmezes estélyt már mindenesetre az országgyűlési termekben tarthatták meg : O. E. Consilium locumtenentiale, Politia, 1786 fons 48, pos. 1,3. — 1785 szeptemberében a második terem azonban még nem volt készen: O. E. Cane. Hung., 1785 no. 12289. 106

) Kapossy János : F. A. Hillebrandt (1719—1797), Budapest, 1924. 19—20. 11. 107

) O. E. Cons. Eocumten., Politia comit., 1784, fons 28 pos. 46—48. 108

) Hillebrandt jelentése az udv. építészeti főigazgatósághoz 1784 ápr. 17-ről : O. L. Cane. Hung. 1784 no. 4300. 109

) Az emeleti belső válaszfalak lebontása egyébként biztonsági szempontból is fölötte kívánatos volt, minthogy az egyik hosszanti fal, amely az udvarra néző cellasort különítette el a folyosótól, csupán egy függő fal volt ; a földszint boltozatára ráépítve, a tetőszerkezet alatt vaskapcsokkal rögzített gerendákon függött s tűz esetén az egész épület beomlásával fenyegetett, miután a több mint 2 láb szélességű faltömeg az épület többi részét is magával ránthatta volna. E. Hollóssy György 1783 július 7-én kelt jelentését a prímáshoz : O. E. Cam. Hung. : Aedilia, 1783 fons 15, pos. 1. 110

) O. E. Cane. Hung. 1788 no. 9028. m

) Hillebrandtnak az országház építésére vonatkozó tervrajzait sem a magyar udvari kamarának, sem a magyar kancelláriának az építkezésre vonatkozó tárgyalási iratainál nem találtuk. Az 1784/89 évi budai s pesti kincstári építkezések nagy részének tervrajzait — így pl. a ferences rendháznak a 13. sz. képen közölt vázlatrajzát is •—• a legutóbbi években sikerült dr. Fleischer Gyulának a bécsi Albertinában megtalálnia. Az országház tervrajzai azonban, szíves közlése szerint ezek közt sem találhatók. — Készült egy részletes alaprajzi fölvétel a budai országházról 1816-ban az egyes helyiségek hivatali fölhasználásának részletes föltüntetésével. Ez a fölvétel annak idején az »archívum regnicolare«-ban (az úgynevezett régi országos levéltárban) nyert elhelyezést Lad. P, fasc. I., no. 15. jelzet alatt. 1850-ben e fölvétel rajzai még megvoltak, azóta azonban nyomtalanul hiányzanak helyükről. Az elsőrendű források hiányában így Hillebrandt alkotásának megállapításánál csak közvetett adatokra támaszkodhatunk. Kiindulva a klarissza-zárdának a 11. sz. képen közölt 1782. évi fölvételen rögzített állapotából a későbbi, Hillebrandt korát követő változások lehető megállapításával, igyekezhetünk rögzíteni, hogy mi az, ami az épület mai formájából Hillebrandtnak tulajdonítható. Egyetlen szemléltető forrásunk az épületnek a 14. sz. képen közölt 1793. évi helyszínrajza. 112

) A 14. sz. kép világosan mutatja a főhomlokzatnak a maival egyező voltát. Megoldandó kérdés marad egyelőre az udvari homlokzat mai formája, az az árkádos toldalék-építmény, amely emeleti részeiben az országgyűlési terem mentén végigfutó oldalfolyosót foglal magában s amely a korabeli úrikastélyokra emlékeztető derűsebb motívumaival sok barokk reminiszcenciát árul el. Az 1782. évi felvételből (11. sz. kép) azonban kétségtelenül megállapítható, hogy Hillebrandt ezt készen nem találta. De nem tulajdoníthatjuk Hillebrandtnak sem. Az épület 1793. évi helyszínrajza ugyanis az udvari homlokzaton is csak falkiszögelléseket mutat, amelyeknek mindössze a végében állott egy-egy árkádos íven nyugvó erkély. Ez erkélyekre vonatkozólag Rudnyák András orsz. levéltárnoknak 1808 június 17-i jelentése (O. E. Archívum palatinale archiducis Josephi, Politica, 1808, no. 587) előadja, »quod anno circiter 1793 erga demissam remonstrationem meam pergulae in utroque fine tractus domus regnicolaris aream versus erectae, quia in illis vei maxime tempore hiemis et veris e resolutis nivibus ac etiam pluviis confluens et stagnans aqua parieti utriusque salae nimium damnosa erat, demolitae quidem fierint, fornix tarnen in latere earum columnae innixus et cum parte domus ad aream prominente coniunctus,