Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
44 PAUI4NYI OSZKÁR 1856-ban mind az alapítványi főpénztárt, mind az országos pénztárt megszüntették s munkakörüket felosztották az egyes tartományi pénztárak (Ivandeskassen) között. 171 ) A budai Statthaltereiabteilung ekkor hivatkozással nagyarányú helyszükségletére igényt támaszt az alapítványi főpénztár helyiségeire. 172 ) Minthogy azonban e hatóság fölszámolása huzamosabb ideig tartott, egyelőre csak az országos pénztár helyiségeit kapta meg. 173 ) 1861-ben az abszolutisztikus kormányzat enged addigi ridegségéből. Az ország politikai igazgatása a Statthaltereiabteilung-ok megszüntetésével ismét a visszaállított helytartótanácsnál összpontosul, amely helyileg is régi budai hajlékát foglalja el. Az újból életrehívott kormányszék működése azonban már rövidre volt szabva. Alig hat esztendei tevékenység után, a kiegyezéssel, átadta helyét a parlamentáris kormányzat szakminisztériumainak. * A kormányzatnak miniszteriális formája a megelőző dikaszteriális rendszerrel szemben a kormányzati apparátusnak nagymérvű megduzzasztását hozta magával : a korábbi 3—4 kormányszék helyébe 10—12 teljesen önálló ügyvitellel rendelkező kormányszervet állított. A központi kormányszerveknek ez a tetemesen megnövekedett státusa természetesen nem találhatott megfelelő elhelyezésre a megszűnt kormányszékek épületeiben s mindjárt berendezkedése legelején a helykérdés súlyos problémája elé állította az új rezsimet. Megfelelő középületek hiányában a bajon egyelőre úgy segítettek, hogy a magánházak egész sorát bérelték ki a miniszteriális hivatalok egy részének elhelyezésére. A minisztériumok első berendezkedése során a volt helytartótanács székházának épületeit és az országházát három minisztérium, nevezetesen a belügy-, a vallás- és közoktatásügyi, valamint a közlekedés- és közmunkaügyi minisztérium számára jelölték ki. 174 ) A belügyminisztériumnak jutott az egykori ferences rendház épülete 39 helyiséggel s 67 ablakkal. Továbbá 21 helyiség 32 ablakkal a helytartótanácsi székház Uri-utcai újabb szárnyának (az Uri-utcai 51. számú épületnek) a földszintjén s II. emeletén és 32 helyiség 49 ablakkal az országházában. Az országházbeli helyiségek azonban tulaj donképen a belügyminisztérium hatósága alá rendelt különféle levéltárak (archívum regnicolare, az orsz. számvevőség, a helytartótanács levéltára) elhelyezésére és az országos levéltárnok természetbeni lakásául szolgáltak. Ezeket a helyiségeket is hozzászámítva a belügyminisztériumnak összesen 91 helyiség jutott 157 ablakkal. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az egykori klarissza-zárda Uri-utcai részében (a mai Uri-utcai 49. sz. épületben) 37 helyiséget kapott 58 ablakkal és további 7 helyiséget 13 ablakkal a szomszédos újabb szárnyban (Uri-utca 51.). Végül a közlekedési és közmunkaügyi minisztérium számára ugyancsak a volt klarissza-épület Uri-utcai részében (Uri-utca 49.), a földszinten, I. és II. emeleten, 41 ablakkal 31 helyiséget jelöltek ki. 175 )
