Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBEU SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 39 egészen 1857-ben bekövetkezett feloszlatásáig, amikor is helyiségeit a budai Statthaltereiabteilung rendelkezésére bocsátották. 125 ) Végül két kisebb, a helytartótanácsi levéltár részére átengedett helyiség kivételével megmaradtak a természetbeni lakások is egészen a miniszteriális korszak beálltáig. 126 ) * A ferencesek budai rendháza mindössze négy esztendővel élte túl a klarisszák testvérintézményét. 1786-ban II. József elrendelte a Máriatartománybeli ferencesek rendjének feloszlatását is és a kirendelt biztosok, Sztupiczky János és Schmidt Ignác, 1786 július 22-én végrehajtották a budai rendház feloszlatását. 127 ) Az egyházi rendeltetését vesztett épületet a hozzátartozó templommal együtt II. József a magyar udv. kancellária javaslatára még ugyanazon év decemberében a kúria felügyelete alatt felállítandó országos telekkönyvi intézmény, az ú. n. provinciális tábla és a mellette létesítendő központi főlevéltár elhelyezésére rendelte. 128 ) A szükséges átalakítások terveinek kidolgozására a budai országos építészeti igazgatóság útján Tallher József kapott megbízást, akinek terveit a hétszemélyes tábla elbírálás és döntés végett 1787 május 7-én terjesztette fel az udv. kancelláriához. 129 ) Tallher kettős tervet terjesztett elő. 130 ) Az egyik szerint azt javasolta, hogy a rendház földszinti helyiségei, amelyek részben nedvesek voltak, részben pedig kicsiny méreteik miatt is levéltári célokra nem jöhettek tekintetbe, magánlakásokká alakíttassanak, az emeleti részeken pedig a provinciális tábla hivatali helyiségei nyerjenek elhelyezést, levéltárrá ez esetben a templomot építette volna át, amelyet az oldalkápolnák kibontása után két mennyezet közbeiktatásával három szintre és szintenkint több teremre osztott volna. E terv költségeire Tallher 32.489 forintot irányozott elő. Kivitelre azonban ezt a megoldást nem ajánlotta. Nem pedig azért, mert a ferences rendház épülete eredeti állapotában az utcavonalon belül eső építményeivel egyáltalán nem vált a városkép előnyére. S ha már egyszer arról volt szó, hogy az épület átalakítására tetemes összeget fordítanak, Tallher inkább szerette volna, hogy némi költségtöbblettel olyasvalamit építsenek, ami a városkép szebbétételéhez is hozzájárul. Éppen ezért egy másik megoldást javasolt. Azt nevezetesen, hogy a volt klarissza- és ferences rendházak közti telekrész két utcavonalán az országházához, illetőleg a kúria épületéhez csatlakozva egy-egy új épületszárny építtessék. Ez az új épület kényelmes otthont nyújtott volna mind a provinciális tábla, mind pedig a mellette szervezendő központi levéltár számára, míg a ferences rendház épülete, fenntartva a provinciális tábla bővítésére, egyelőre magánlakásoknak lett volna kiadható. A templomot ez utóbbi megoldás esetében Tallher nem kívánta igénybe venni s így az akár eredeti rendeltetésének is vissza lett volna adható, amint ezt Buda városa ismételten kérelmezte is. 131 ) Az utóbbi terv Tallher számításai szerint 58.308 frt költséggel lett volna megvalósítható. A bécsi udv. építészeti igazgatóság s ennek véleménye alapján a magyar udv. kancellária is — nyilván takarékossági okokból — az első terv mellett foglalt állást. 132 ) Az uralkodó azonban Tallher második tervét fogadta el azzal a megszorítással, hogy annak kivitele egyelőre az érvényben
