Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 35 sítható. Egyrészt el kellett Budáról helyezni bizonyos intézményeket, hogy az odakerülő kormányszékek számára a szükséges helyiségek biztosíthatók legyenek, másrészt pedig gondoskodni kellett arról is, hogy Pozsony és Pest városok, amelyek az áthelyezendő kormányszékekben életszínvonaluk fenntartásának számottevő tényezőit vesztették el, 93 ) e veszteségért valami módon kárpótoltassanak. Pestet az egyetem, Pozsony városát pedig a közép- és kisebb felsőbbfokú közoktatási intézetek egész sora volt hivatva kárpótolni. 94 ) Az intézményeknek ez általános átcsoportosítása során a Pozsonyból távozó dikasztériumokhoz csatlakozott még az országháza is és a benne elhelyezve volt rendi intézmények, mint az ország levéltára és az országos pénztár, miután az országház pozsonyi épülete a Budáról Pozsonyba helyezett Terézia-akadémia részére lőn kiszemelve. A Budára kerülő kormányszékek közül 1. a magyar udvari kamara a Pozsonyba áthelyezett seminarium generale épületében, 2. a helytartótanács az 1773 óta az egyetem által használt egykori jezsuita iskolaépületben, 3. a főhadparancsnokság a királyi palotában volt elhelyezendő, 95 ) míg 4. a királyi kúria és 5. az országház elhelyezésére a klarisszák zárdája és temploma vétetett igénybe. 96 ) A hivatalok áthelyezésével kapcsolatban fölmerülő összes átalakítások és építkezések végrehajtására a magyar kormányszékektől teljesen független hatáskörrel Hillebrandt Ferenc Antal udvari főépítész és egyben a bécsi udvari építési főigazgatóság assessora kapott megbízást azzal a meghagyással, hogy a kúria helyiségei 1784 augusztus 20-ra, a kamaráé s helytartótanácsé pedig november l-re beköltözhető állapotban legyenek. 97 ) Hillebrandt az idő rövidségére való tekintettel a volt klarissza zárdában még a tél derekán megkezdte az átalakítási munkálatokat. 98 ) Tervei szerint az épület Uri-utcai része a templommal együtt a királyi kúriának jutott, míg az országháza a zárda Sütő-utcai épületszárnyában talált új otthonra. 99 ) A kúria épülete a megszabott időre, 1784 augusztus 20-ra el is készült, 100 ) ellenben az országháza építkezése a kellő számú kőműves hiánya miatt lassabban haladt előre. 101 ) Az év végére csak az alsó táblának szánt nagyobbik országgyűlési terem készült el s az országos levéltár részére is csak egy boltozott helyiség volt még igénybevehető. 102 ) Ebben a féligkész állapotban azonban komolyabb veszély is fenyegette az országgyűlési épület befejezését. Az államháztartás kevésbbé kedvezően alakuló helyzete ugyanis fokozott takarékosságra késztette a birodalom kormányát s a takarékossági rendszabályok közt szerepelt többek közt a legégetőbbek kivételével a kincstári építkezések s köztük a budai országház építésének ideiglenes szüneteltetése is. 103 ) A magyar udv. kamara azonban 1784 december 22-én kelt válaszfölterjesztésében a budai országház s különösképen a főrendi ülésterem kiépítését is azok közé az építkezések közé sorolta, amelyek folytatását és befejezését az általános szüneteltetés ellenére is szükségesnek tartotta. S miután az uralkodó a magyar kancellária javaslatára a kamara előterjesztését magáévá tette, 1785 tavaszán az országháza építkezése újra megindulhatott 104 ) s az év végére teljes befejezést is nyert. 105 )
