Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 23 lyátható az utcanevekből is, hogy a mai belügyminisztériumi székház környékére már az újjáépülés legkezdetén egy egyházi település, a ferencesek visszatérése nyomta rá a bélyegét. Buda megvételének híre még együtt találta a marianus ferencesek magyarországi rendtartományának közgyűlését, amely történetesen éppen a döntő roham napján ült össze Pozsonyban. A közgyűlés azonnal elhatározta a budai várbeli rendház fölélesztését s annak azonmód megválasztott első elöljáróját, Mányai A telek, illetve utcaterület megjelölése : A Sütő-(ma Országház-) utcában: 7 ) Az egyes telkek méretei ölben és lábban (pl. 8:5 annyi mint 8 öl és 5 láb) 116. « 117. « 118. « 119. « 120. « 121. « 122. « az utcaa hátsójobboldalt baloldalt vonalon vonalon (a telekről kifelé nézve) 9:5 8:5 20:0 20:0 9: 1 8:5 17 3 17 3 4:5 5:3 18 0 18 0 5: 1 5:3 18 0 18 0 9:3 9:5 18 0 18 0 9:5 12:4 18 1 18 1 11 : 1 10:4 18 3 18 3 *) Az úgynevezett Császár-rés (Kaiserl. Presche), a mai Kapisztrán-tér felől a Klastrom-, ma Dárda-utca irányában haladva. a ) »Ain Kürchhof sambt der Kürch, alwohin der P. P. Franciscaner Kloster khomen solte.. .« 3 ) »... Franciscaner-Gaessl, lauft von der Herrn bis in die Böcker-gassen ;.. .« *) A Ferences-köz vonalán fut végig. s ) »Die rechte Seithen I4ni lauft 10 Klafter 3 Schuech grad, hernach schneidt eine Zwerchlini den No. 65 ab 10 Klafter weith, hernach lauft widerumb die rechte I,ini bis an dem Ruckheü 8 Klafter 4 Schuech lang.« 6 ) A Kla strom-utca (ma Dárda-utc a) vonalán. ') A Klaström-(ma Dárda-)utca felől a Császár-rés (ma Kapisztrán-tér) irányában haladva. s ) »Ain Fgghaus in der Böckhengassen, ligt an dem Franciscaner gässl.« A fentiekben közölt adatok beméréséhez kiindulópontnak az Úri-utcai 63-as és a Sütő-utcai 116-os telket vettük. Amint ez a két teleknek az 1696. évi felvételben teljesen egyező belső vonalméretéből és még inkább a 9. és 10. sz. képen közölt későbbi helyszínrajzokból megállapítható, e két telek szorosan egymás mögött feküdt s így a legalkalmasabb kiindulópontul kínálkozott. A továbbiakban azonban az 1696. évi fölvétel adatai bizonyos helyesbítésre szorultak. Nevezetesen : Magának az 1696. évi fölvételnek a későbbi bejegyzéseiből tudjuk, hogy a kérdéses telektömbön a ferencrendiek templomtelkét (az 57. sz. telek) dél felől határoló keresztutcán, az úgynevezett Ferences-közön kívül, utóbb még egy második keresztutcát is nyitottak. Ezt a második keresztutcát az Úri-utca 6l-es és a Sütőutca 120-as telkéből hasították ki, mégpedig olyképen, hogy a 6l-es teleknek déli része a szomszédos 62-es telekhez csatoltatott s északi részét tartották fenn utcaterületnek, míg a 120-as teleknél éppen fordítva, annak északi oldalán csatoltak át egy sávot a szomszédos 121-es telekhez s déli részét hagyták meg utcának. (L. az idevágó bejegyzéseket a 33. és 53. jegyzetben.) Miután az 5. sz. képen közölt helyszínrajzból tudjuk, hogy ez az 1740-es évek elejéig fennállott keresztutca egyenes vonalban haladt át az Úri-utcából a Sütő-utcába, ebből a tényből a két telek fekvésére vonatkozólag megállapíthatjuk, hogy a belső telekvonalon a 6l-es telek északi része és a 120-as telek déli része egymással érintkezett. Ha már most azonban a 63-as és a 116-os telekből kiindulva a 62-es és a 6l-es telket az 1696. évi fölvételben jelzett kiterjedésben mérjük be, úgy a 61-es telek nem a 120-as, hanem a 118-as és 119-es telkek szomszédságába kerül, a 120-as telek pedig az Úriutcai 60-as és 59-es telkek mögé esik. Nyilvánvaló tehát, hogy az 1696. évi, fölvétel az Űri-utca 62. és 61. számú telkére vonatkozó adataiban téves, azokat a valóságosnál mintegy 10 öllel kisebb terjedelműnek tünteti fel.
