Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Seenger Ervin: Kratzmann Ede első budapesti üvegfestő és működése 190-195
194 SEENGER ERVIN Gellértet, Szent Mórt, Szent Margitot, Szent Asztrikot, Szent Adalbertet, Vajk vezért, Szent Erzsébetet, Szent Kunigundát, Szent fajost és Szent Mártont ábrázolja. Eredetileg a templom déli hajójának az ablakait is Kratzmannak kellett volna elkészítenie, de erre már nem került sor, mert műhelyét be kellett zárnia. Még 1883-ban határozta el a főváros, hogy két ablakot adományoz 3810 forint értékben. A kartonokat Storno festette, de már nem Kratzmann készíti el üvegből, hanem utóda Csongrádi Forgó István. 5 ) 1888-ban a terézvárosi plébániatemplom számára készít Kratzmann tizenegy ablakot, nevezetesen : a déli hajóban Szent Ignác, Szent Mihály főangyal, Szent Fülöp apostol, Borromei Szent Károly és Szent József képeivel, az északi hajóban pedig a Rózsafüzér királynőjét, Padovai Szent Antalt, Szent Katalint, Szent Andrást, Szent Annát és Szent Istvánt ábrázolják az ablakok. Röviden megemlítjük még Kratzmannak azokat a műveit, amelyek ma már nincsenek eredeti helyükön. Ide tartoznak a Szent Anna templom számára készült ablakok, amelyeket még Münchenben készített 1873—74ben Ulkeval és egy Faustot Cretchennel ábrázoló ablak, melynek ma már eredeti helyét nem sikerült felkutatni. 1888-ban kellemetlenül zárul Kratzmann pesti működése. Ekkor már dolgozik a Forgó-féle műhely, ennek akkori vezetőjéről pedig Kratzmann azt híresztelte, hogy őróla '— Kratzmannról — kompromittáló híreket terjeszt. Forgó erre ujságnyilatkozatot tett közzé, melyben többek között azt írja, hogy birtokában van Kratzmannak egy levele, melyben a magyarokról gyalázkodóan nyilatkozik. A levelet a nyilatkozat szerint Kratzmann egy Payer nevű embernek írta, akit egyik elbocsátott magyar munkása helyett akart Tirolból alkalmazni. A Forgó-féle nyilatkozat idézi Kratzmann következő kitételét magyar munkásáról : »... er ist ein Ungar und rotte ich diese Leute mit der Zeit bei mir ganz aus, es sind meistens Hetzer und ohne Charakter . . .«. Miután ez a levél a kultuszminiszternek is tudomására jutott, elvette Kratzmanntól a műhelyt. Néhány évig még szerepel Kratzmann a pesti lakosok között, azután azonban elhagyja Magyarországot és nincs is nyoma 1921-ig, amikor is április 30-i kelettel levelezőlap érkezik Bécsből Palka József üvegfestőmester címére. Ezen a levelezőlapon Kratzmann arra kéri Palkát, aki neki annakidején alkalmazottja volt, hogy a magyar kormánynál támogatást eszközöljön ki számára, mert teljesen lezüllött, háromnegyedrészben megvakult, felesége meghalt, fia elhagyta és egy mosónőnél ágyrajáró. Nem tudjuk, ebből a helyzetleírásból mennyi felelt meg a valóságnak, de ez nem is tartozik már e tanulmány keretébe. Kratzmann 1922 február 5-én halt meg Bécsben. Seenger Ervin
