Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Seenger Ervin: Kratzmann Ede első budapesti üvegfestő és működése 190-195

192 SEENGER ERVIN szetesen teljesen léleknélküli, hiszen azok az eszmék, amelyek a régi korokat mozgatták, régen nem éltek már és ezért az utánzás csakis száraz formalizmus lehetett. A középkori templomépítészet utánzásával újraéledt az üvegfestészet is. A naturalizmus azonban ebben a korban vezéreszme volt és így történhetett meg, hogy neogótikus templomok ablakai naturalisztikus életszerűséggel ábrázolják a cselekményeket. A technika teljesen kifejlődött, »sikerült« tiszta, teljesen átlátszó vagy áttetsző vékony üveglemezeket önteni, sikerült nagy felületeket előállítani és ezeken keresztül bántóan ömlött be az éles fény. Az ablakokról teljes életszerűséggel bámulnak ránk a szentek, az ablakok alján pedig lehetőleg jó feltűnő helyen az illető ablak »donátora«. Gyakran még azt is feltüntette, hogy az ablak hány forintba került. így támadt fel sok nyolcvanas évekbeli templomunkban a »középkor«. Semmi kifogást nem emelhetünk azonban egy diszkréten elhelyezett név vagy címer ellen, sőt ez még hasznos is lehet esetleg későbbi korok számára, mint időmeghatározó. A budapesti üvegfestészet jelenlegi emlékei ebbe a stíluskorszakba kapcsolódnak. Nincs tudomásunk arról, hogy ezt a stíluskorszakot megelőzően Budán vagy Pesten üvegfestő-műhely működött volna. * Ezt az iparművészeti ágat fővárosunkban Kratzmann Ede honosította meg. Atyja, Kratzmann Gusztáv az Esterházy-képtár igazgatója volt, amikor a Képtár — melyből később a Szépművészeti Múzeum alakult — az állam tulajdonába ment át. Kratzmann Ede Prágában született 1847 április 29-én. Atyjával Pesten telepedik meg, innen állami ösztöndíjjal Münchenbe megy, hogy festeni tanuljon.

1

) Később Münchenben üvegfestészeti műhelyt nyit, ahol egy Ulke nevű festővel dolgozik együtt. Első munkája Budapest számára, a belvárosi plébániatemplom szentélyének északi részén elhelyezett Szent István-ablak és az ugyancsak ebben a templomban lévő Szent Lászlóablak. Ezek még Münchenben készültek. 1876-ban Kratzmannt már Pesten találjuk. Ebben az évben kéri ugyanis Trefort akkori kultuszminisztert — Pesten kelt kérvényében —, hogy itt üvegfestő-műhelyt nyithasson. Az engedélyt megkapja és a műhely 1878-ban meg is nyílik ; az »új botanikus kertben«, ahol ma a Verebély-klinika áll. A műhely földszintes épület, benne öt műterem, a pincében három szoba, egy műhely terem és négy raktár.

2

) 1879-től kezdve már sűrűn rendelnek nála színes üvegablakokat. A belvárosi plébániatemplom számára ekkor készülnek a Szent Erzsébet, Szent Margit, Keresztelő Szent János, Szent Gellért és Szent József tiszteletére elhelyezett ablakok. Ezekhez az ablakokhoz a kartonokat részben atyja Gusztáv, részben Cargl Ferenc festőművész készíti. A már említett Szent István- és Szent László-ablakok kartonjait Than Mór festette.