Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története 180-189

188 JUHÁSZ IvAJOS túllépése miatt. Ybl kénytelen volt új, immár harmadik tervét elkészíteni, amely szerint a fővámházat csupán a Só-tér és a dohányraktár telkének felhasználásával építi fel. A pesti tanács ezt a tervet is elfogadta, közgyűlés elé terjesztette és a város az építési engedélyt megadta. A fővámház építése végleges helyén tehát megindulhatott. Ettől függetlenül azonban, minthogy a kincstár lényegesen nagyobb városi területet kapott, mint amekkorát a városnak átengedett, a két fél közti szerződés megállapításához még hosszú út vezetett sa végleges megszövegezés különböző jogi természetű nehézségek elsimítása után, csak a fővámház építésének 1873 tavaszán történt befejezése után, 1874 márciusában vált lehetségessé. A felek a vámház sótéri elhelyezésével kapcsolatos szerződést 1874 március 7-én írták alá.

8

) Az új vámház tehát, amelynek szükségessége már a negyvenes években mutatkozott, elég viszontagságos múlttal dicsekedhetett, mire tető alá jutott. A körülötte folyó küzdelmek feltárása egy ponton bepillantást engedett Andrássy grófnak és Iyónyay Menyhértnek Pest kiépítésére vonatkozó nézeteibe s ezzel kapcsolatban kettejük viszonyába. A pesti fővámház mai helyére helyezésének története talán ezért is megérdemelte ismertetését. Juhász Lajos