Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Ungár László: Az 1845-47. évi felvidéki éhínséggel kapcsolatos intézkedések Pesten és Budán 170-179
Ï78 UNGÁR IÁSZI/5 Az élelmezési alap adós maradt a Kereskedelmi Banknak 12.031 forint 30 krajcárral : ez az összeg képezte a valóságos veszteséget. A bizottság a hiány megtérítésére javasolta, hogy azt közadó útján fedezzék évenkint 2.000 forinttal oly módon, hogy ezt az összeget a költségvetésbe felvéve, a többi kiadásokból elérhető megtakarításokkal lehetne biztosítani. 19 ) A főváros a három évig tartó ínséges időben a nyomor enyhítésére rendészeti intézkedéseken kívül csupán két hónapig tartó olcsó kenyérárusítást vállalt. A hatósági lisztárusítás és kenyérsütés azonban csak kisebbméretű segítséget nyújtott a nélkülözőknek. A városi kenyér lejjebb nyomta a kenyér piaci árát, de a munkabérek változatlanul alacsonyak maradtak ; egy napszámos, ha dolgozott, naponta 12—14 krajcárt keresett, míg a tanult munkások 24—30 krajcáros keresetükből csak kenyeret tudtak vásárolni. Ha családjuk volt, 4—5 krajcár ára kenyeret adhattak egy-egy hozzátartozójuknak. A munkanélkülieken a városi kenyér alig segített : rajtuk csak az ingyenkenyér és a munkaalkalom segített volna, ehhez azonban a pénz hiányzott. A főváros épp úgy, mint az állam, csak kisebb áldozatot tudott hozni; a rendi társadalomban a nagyobbarányú segélyezéshez a pénzügyi előfeltételek és a szociális gondolkodás egyaránt hiányoztak. A mostoha körülmények közé került szegénysorsúak bajainak enyhítésén magánosok is buzgólkodtak. A pesti Nőegylet hetenkint háromszor főtt ürühúsból, burgonyából és kásából álló meleg ételt osztott ki. A lipótvárosi mázsaháznál 97, az evangélikus templom udvarán 362, a Kerepesiúti vámháznál 207 személy kapott ebédet. Batthyány I^ajos 50 akó bort adott a szegényeknek. Boskowitz József pesti nagykereskedő hetenkint 300 kenyeret juttatott az ínségeseknek. Néhány vendéglős mintegy 150 embert látott el naponta egy tál meleg étellel. 20 ) Budán az ínség enyhítésére hasonló rendelkezéseket hoztak. Az elővásárlási tilalmat szigorúan végrehajtották; kellő rendőri személyzet őrködött a város felé vivő utakon, nehogy a termelők és kereskedők a tilalmat megszegjék. A molnár- és sütőmestereknél egy tanácsnok 1845 október 15-én összeírta a liszt- és gabonakészleteket ; a tanács megkérte a Hengermalom igazgatóságát, hogy budai raktárait kellő mennyiségű liszttel lássa el s több molnármesternek gabonavásárlásra kölcsönt folyósított. 21 ) A molnárokat és sütőket felszólította, hogy icce-, valamint meszely-mennyiségű lisztet is áruljanak, hogy a legszegényebb lakosok is vásárolhassanak. 29 ) A város 1847 májusában 200 mérő, júliusban újabb 200 mérő gabonát vásárolt, megőrlette s a lisztet önköltségi áron forgalomba hozta. 23 ) A hatóság 1847 áprilistól szeptemberig mintegy 1000 embert támogatott élelemmel és egyéb segélyekkel. 24 ) A magánosok, jótékonyegyletek erejükhöz mérten mindent megtettek, hogy a szegényeken segítsenek ; egy sütőmester hat hét alatt 1200 darab kenyeret osztott ki közöttük. A két fővárosban folytatott ínségakció s a közszükségleti cikkek biztosítására hozott intézkedések a többi törvényhatóság figyelmét is felkeltették ; Esztergom, Győr és Vas megyék némi változtatásokkal a Pesten és Budán hozott rendeletek egy részét hamarosan életbeléptették. 25 ) Ungar László
