Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169
BUDA ÉS PEST VÁROSKÉPE AZ IDEGEN UTAZÁSOK IRODALMÁBAN 145 valósuljon meg. De tudja, hogy ez nem az erőszakos változtatás útján történhetik, hanem a szilárd rend formájában. Főként a görög nemzettel szemben érez nagy rokonszenvet és megvédi őket a támadásokkal szemben. Quin gyorsan utazott. Utazásának állítólagos célja az volt, hogy sürgősen elérje Konstantinápolyt. A bevezetés szerint egy angol újság arról ír, hogy útja üzleti jellegű volt és feleségéhez írt bevezető sorai is erre engednek következtetni. Egy másik híradás azonban úgy szól, hogy az angol követségnek vitt iratokat és erre útjának néhány eseménye is utal. Valószínű tehát, hogy a Keleten történt politikai események szolgáltattak hátteret azokhoz az okokhoz, amelyek Quin-t Kelet-Európába vezették. A könyv előszava még megjegyzi, hogy a francia olvasók megbotránkoztak néhány angol utazónak a latin egyház szertartásaival és szokásaival szemben használt hangja miatt. Quin közlései azonban távol állnak ezektől. Mélységes elismeréssel szól a katolikus egyházról, ellentétben honfitársainak könnyedségével. Charles Lemercier de Longpré Baron D' Haussez, francia királyi politikus, a hirhedt reakciós Polignac-kormány minisztere 1837-ben adta ki Svájcban, Stájerországban, Magyarországon és Erdélyben folytatott utazásairól szóló emlékiratait Brüsszelben. D'Haussez politikai reflexiókat és egyéb útleírásokat is írt. Memoárjai 1896-ban jelentek meg. 17 ) Míg svájci útiélményeit Svájc tájairól, természeti szépségeiről való bőséges reflexiókkal vezeti be, útja magyarországi részében politikai állásfoglalásáról tesz hitvallást, de felhasználja egyszersmind az alkalmat, hogy a magyar tájakról, a magyarországi társadalmi és népszokásokról sokszor rendkívül éles megfigyelőre valló tapasztalatait és ítéleteit is közölje. 18 ) Magyarországi útján első gondolata a politikai szabadságról szól, amely kora demokratikus eszméinek legélénkebben vitatott tárgya volt. Figyelmezteti a magyarországi újítókat, hogy az újításnak állandó folyamatnak kell lenni ; ezáltal mérséklik a mozgalomban levő indulatot és ennek lendületét is fékezik. Politikai hitvallását tárgyalásának minden fejezetébe beleviszi, úgyhogy művében tulaj donképen a harmincas évek Magyarországának társadalmi és politikai rajzát találjuk. C.B. Elliot, Godalmin vikáriusa és a bengáli angol polgári kormány volt tisztviselője Ausztriában, Oroszországban és Törökországban folytatott utazásainak leírását 1838-ban adta ki Londonban. 19 ) Elmondja, hogy az utazásra tulaj donképen gyógyulás keresése céljából vállalkozott. Útja befejezése után egy ideig nem is volt szándékában, hogy följegyzéseit közzétegye, most amikor mégis rászánja magát, abban a hátrányos helyzetben van, hogy távol van Angliától, mert egészsége még mindig nincs rendben. Munkájának kiadásában, noha tudja, hogy müvében kevés az új, vagy tudományos anyag, mégis az a cél vezette, hogy néhány új ismeretmagot hintsen el, amely eddig más figyelmét elkerülte. Miközben mindarról megemlékezik, amit hallott és látott, gondosan elkerüli, hogy közölje azt, ami az érzékenységet sérthetné. Megjegyzi, hogy nem könnyű feladat ez az író számára, aki oly nemzetek szokásainak és erkölcseinek leírására vállalkozik, amelyek körében az erkölcsöt kevésre értékelik és a gondolat tisztaságát is aránylag kevéssé ismerik. A szigorú tárgyilagosságot azáltal is meg akarja őrizni, hogy nem egyesszám elsőszemélyben 12. Tanulmányok Budapest múltjából VI.
