Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Kelényi B. Ottó: Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában 137-169

Buda és Pest városképe az idegen utazások irodalmában. I. Útleírás és helytörténet. A történeti szemlélet alapvetése állandó folyamat. Ennek következménye, hogy a történeti tényezők értékelése folyton tartó változásokon megy át. A történetírás ezeknek a változásoknak szem előtt tartásával időről-időre megkísérli, hogy rögzítse a változások bizonyos állandósulásra számot tartó eredményeit, és kimutatja, hogy az egyes korszakok eseményei és alakulásai miben különböznek egész szellemi, gazdasági és szociális struktúrájukban egymástól. Megismertet egyszersmind azokkal az uralkodó áramlatokkal, amelyek időről-időre a történések irányításában közrejátszottak. A szellemi élet előkészíti e változásokat, majd ezeknek okát mutatja, és magyarázza őket. Alakulásukat az emberi szellem egész területén figyelemmel kísérhetjük, elégséges magyarázatuk azonban sokkal összetettebb folyamat eredménye, semhogy azt maradék nélkül kimutathatnók. Az egyes történeti tényezők értékelésének előtérbe jutásával, az analitikus történeti ismeretanyag folyamatos kibővülésével és nem utolsó sorban a szemlélet intenzitásának fejlődésével azonban lényeges pontokban fejlődik a történeti múltról való felfogásunk. Kétségtelen, hogy minden kor gondolkodása változást jelent az előzőhöz képest. Ezek a változások a fejlődés irányát határozzák meg. A változásokat azonban a tárgyilagos tudományos szemlélet mellett ma már nem haladásnak, hanem fejlődésnek nevezzük, hiszen tudjuk, hogy például mennyire kétséges a mai, a tőke és technika által emelkedésre serkentett civilizatorikus kultúra és e kultúra minden tényezőjének értéke az előző korszakok sokkal bensőbb életformáinak ma már szinte nyomtalanul eltűnt értékeivel szemben. A fizikai valóságban minél kisebb területre sürűsítjük tárgylencsénk sugarait, annál intenzívebben megvilágított vizsgálati felületen dolgozhatunk. Bár a fizikai törvények a szellemi élet területére csak részben alkalmazhatók, bizonyos, hogy minél homogénebb életfeltételek között működő közület alakulását tesszük vizsgálatunk tárgyává, annál valóságszerúbb történeti kép kialakítására van lehetőségünk. A helytörténet elsősorban a közület saját életfunkciói alapján határozható meg és ezért a hely történetírásnak első feladata, hogy a közületet a maga sajátos működésének kereteiben és eszközeiben, helyi statikus és dinamikus népi működésében mutassa bè. De miként a fizika világa törvényszerűségeinek kutatásában szükséges a környezet fizikai tényezőinek ismerete is, úgy a