Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Gárdonyi Albert: Pest városa a középkor alkonyán 1-15

4 GÁRDONYI ALBERT Úgy látszik azonban, hogy a németekkel és zsidókkal szemben a magyar lakosság mégis többségben lehetett, erre látszik mutatni ugyanis az, hogy a tanács tagjai sorában sűrűn fordulnak elő a magyar nevűek. A pestvárosi tanács 1479 április 2-iki oklevelében p. o. Lőrinc deák, Kelemen deák, Kelenföldi Pál, Farkas János, Székely László, Fekete Mátyás, Ujudvari Mihály, Bornemisza Mátyás, Szép Ambrus és Taksonyi Jakab ; az 1481 július 12-iki oklevélben : Wáczy Gál, Farkas János, Seres Mátyás, Kelenföldi Pál, Székely László, Bornemisza Mátyás, Ferenczy Balázs, Mihály deák és Megyery Bálint ; az 1503 április 22-iki oklevélben : Beké Jakab, Megyery Bálint, Pál deák, Hassy János, Szakács Miklós, Bódogfalway Imre és Konrád, Csiszár Tamás és Tolvay Ambrus ; az 1512 július 28-iki oklevélben : Nagyszájú Márton, Tolvay Ambrus, Hassy János, Buday György, Temesváry Márton, Megyery Arnold, Polgár János és Szabó László ; végül az 1537 április 24-iki oklevélben : Szűcs András, Szabó András, Szabó Gergely, Szabó Gáspár, Harminczados Dénes, Ferenc deák, Sárközy Bálint, Thethey Illés, Bereghy Ambrus deák, Csiszár János, Nagy János diák és Szőcs Balázs. Miután egymástól távoli időpontokban állandóan megtaláljuk az oklevelekben a magyar nevű tanácstagokat, bizonyítottnak vehetjük, hogy a pestvárosi lakosság sorában jelentős számot képviseltek a középkor végén a magyarok. De nem csupán a pestvárosi lakosság, Pestváros közvetlen környéke is magyar anyanyelvű volt a középkor végén, amint ez az oklevelekben előforduló jobbágynevekkel igazolható. Bizonyítási anyagul csupán azokat a jobbágyneveket vesszük számba, amelyek kétségtelenül magyarok s figyelmen kívül hagyjuk azokat a foglalkozást vagy tulajdonságot jelentő latin megjelöléseket, amelyekből utóbb szintén magyar vezetéknevek alakultak, p. o. magnus, parvus, sartor, pellifex stb. Mátyás király 1467 szeptember 16-iki oklevelében ugyanis a margitszigeti apácák következő jobbágyai vannak megnevezve : Szentmihályról Kovács Mihály, Fekete Albert, Hajas Mátyás, Hátavető Sebestyén, Zalai János, Polgár Imre, Somogyi János ; Czinkotáról Fodor Kelemen, Zalay András, Biró Fülöp, Biró Fábián, Oláh István, Fekete Máté, Nagy Gál, Hajnal Miklós, Csabai Jakab, Beké Domokos, Zay István, Zay Benedek, Szentlőrinczi Benedek, Polgár István, Fodor Kelemen, Zalay Albert, Dékán Fülöp, Zalay Benedek, Biró Sebestyén, Zay András, Biró Simon, Nagy Jakab, Zelesy Benedek és Dalos Orbán ; Taksonyból Veres István, Molnár János, Váry Gergely, Váczi János, Vasváry Barnabás, Tóth Kelemen, Tóth István, Ványi Sebestyén és Fekete Kelemen ; a Margitszigetről Gallyas Tamás, Kőmives János, Németh Bálint és Kun János ; Varsányból Polgár Elek, Szabó Pál, Zalay Dénes és Szentkirályi István. Báthory István országbíró 1473 július 15-iki oklevelében ismét a margitszigeti apácák következő jobbágyai fordulnak elő : a Margitszigetről Gallyas Tamás, Németh János, Szabó Péter, Szegedy Máté, Szőcs Simon, Szabó András, Nyéky Gál, Gondos Ferenc, Kun János és Magyar Péter ; Jenőről Sántha Mihály, Thartó Orbán, Apród János, Molnár Tamás, Molnár István és Mogyoródy Orbán ; Czinkotáról Fodor Ádám, Szalay Albert, Dékán Balázs, Szalay Benedek, Domos Orbán, Szúnyog Tamás, Zay András, Polgár Fábián, Chykas Jakab, Silegy Mátyás, Szabó György, Chaby Jakab, Zay István, Zay