Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Horváth Henrik: Gótikus bronzmozsár a Halászbástyai Kőemléktárban 103-115

114 HORVÁTH HENRIK A kiindulópontul szolgáló budai mozsár esetében külön kell aláhúzni, hogy ezek az esztétikai kívánalmak és történeti érdeklődésből született igények még az ilyen házi használatra készült tárgyakon úgyszólván önszántukból, az ipari termelés anyaföldjéből törnek fel. A kor műveltségének és ízlésének magaslatán mozgó megrendelők határozott kívánságai és az erre berendezkedő iskolázott kivitelezők teljesítményei mellett az ilyen ipari termékekben tapasztalható megjelenési formák különösen alkalmasak arra, hogy a műveltség- és ízléscseréknek egyébként még egészen a gótikus hagyományokból alkotó széles rétegeket is érintő hatását igazolják. Sőt éppen ezek az igénytelennek látszó esetek bizonyos szemszögből a fejlődés legkövetkezetesebb vonalát jelzik. Horváth Henrik *) Horváth Henrik, A budai pénzverde művészettörténete a késői középkorban. Numizmatikai Közlöny XXX—

XXXI. 1931—32. Különlenyomatban is. 2

) Bezold, Fr. v., Das Fortleben der antiken Götter im mittelalterlichen Humanismus. Bonn und Leipzig 1922. 3

) Falke, J. v., Geschichte des deutschen Kunstgewerbes. Berlin 1888. 4

) Creuzer, F., Zur Gemmenkunde Antike geschnittene Steine vom Grabmal der Heiligen Elisabeth zum Marburg. Leipzig. 1834. 5

) Hamann, R. u. Kohlhausen H, Der Schrein der Heiligen Elisabeth zu Marburg. 1922. 6

) Schlosser, J. v., Die Entwickelung der Medaille. Praeludien. Berlin, 1927. 50. 1. 7

) Guiffrey, Les médaillons des Carrare. Revue numismatique 1891. 18. 1. 8

) Schlosser J. v. i. h. 56. 1. 9

) L. Hiebaum Gerta, Gemmensiegel und andere in Steinschnitt hergestellte Siegel des Mittelalters. Graz

—Wien

—Leipzig 1931. 10

) Bossert, H. Th. Geschichte des Kunstgewerbes. Bd. IV. 232. 1. u

) Ráth György, Az iparművészet könyve I. 70. 1. 12

) Horváth Henrik, Zsigmond király és kora. Budapest, 1937. 98., 109. 1. 13

) Horváth Henrik, Pannóniai antik elemek továbbélése románkori épületplasztikánkban. Pécs, 1934 ... 14

) Ráth György, Az iparművészet könyve. I. 66. 1. 15

) Huszár L-,—Prokopius B., Medailloen- und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest, 1932. 35. 1. 16

) Huszár—Procopius, i. h. 551. I. tábla. 14. k. 17

) Alföldi András barátom szíves figyelmeztetése. 18

) Balogh Jolán, Mantegna magyar vonatkozású portréi. Századok LIX—LX. évf. 1925—1926. 234—263. 1. 19

) Berzeviczy Albert, Beatrix királyné. Budapest, 1908. 313. 1. 20

) Balogh Jolán, Adatok Milánó és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. Budapest, 1928. 39. 1. 21

) Leidinger, Georg : Johannes Aventinus und die Münzkunde. Mitteilungen der bayrischen numismatischen Gesellschaft. XLVII. 1929. 7. — Leidinger Alba Julia-t helytelenül Székesfehérvárral, azaz Stulweissenburggal cserék össze. 22

) Ifj. Kemény Lajos, Művelődéstörténeti adatok János király kincseinek és ruháinak összeírásában. Történelmi Tár, 1888. 566. 1. 23

) Roschach, M. : Essai sur les monnaies de Transilvanie. 30. I. 24

) Szadeczky Lajos, Kováchóczy Farkas levelei. Történelmi Tár, 1893. 41. 1. 26

) br. Radvánszky Béla : Történeti levelek a Héderváry levéltárból 1581—1612. Történelmi tár, 1879. 30. 1. 26

) Szabó Károly : Szinyér vára levéltára 1559-ből. Történelmi Tár, 1878. 664.1.