Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
ADATOK BUDAPEST KORAKÖZÉPKORI HEGYRAJZÁHOZ g'J Analógiaként megjegyezzük, hogy a magyar Őr, Örs, Örsöd helynevek és a törökös Kata, Gáta helynevek mindig sáncoknélküli őrszállást jelentenek. így fordul elő vidékünkön a dunajobbparti Őrsök — itt volt különben a sasadi Bécskő is az egyik Örs közelében — és a balparti Gáta, a mai Cinkota (Zymgata = Scingata = Cingota = Cinkota), amely az elpusztult Besenyő falu szomszédságában települt. A becs elnevezés Magyarország területén tehát nem tartozik a szokatlanok közé és így nem rendkívüli dologgal állunk szemben, ha azt Pest város szomszédságában és magának a városnak a területén is keressük. 63 ) Ennek a Bécs névnek, mint pesti városrésznek az emlékét őrzi az a pesti Bécs-utca, ahol a XVI. század elején Balassa Ferencnek, a huszárok kapitányának a háza állott, amely házat 1508 január 4-én II. Ulászló király mindenféle adó és ületék fizetésétől felmentett. Az oklevél —- domum suam in civitate nostra Pesthiensi in vico sive piatea Beech — határozottan Pest városában lévőnek mondja ezt az utcát. 64 ) 1522-ben pedig egy a Bécs-kapunál (penes portám Bech kapw) szereplő házat említenek. 65 ) Az elnevezés itt ismét a Bécs és nem az Újbécs nevet használja a kapuval — kétségtelenül a Váci-kapuval — kapcsolatban. Van azonban még egy másik középkori elnevezésünk is amellyel foglalkoznunk kell. Ez a Bécsvára kitétel. Ez a Bécsvára elnevezés a budai káptalan egyik, Mátyás király által 1467 április 26-án átírt iratában is előfordul. Ekkor ugyanis a káptalan tiltakozott Révész György és társai malmainak elhelyezése miatt, mert ezek a malmok a Ro-szigettől vagy Rozs-szigettől és a megyeri révtől egész a Csepelszigetig (ab Insula Rozzygethe et portu Megyer incipiendo usque ad Magnam Insulam Regis) kiterjedő szabad halászatukban annyira gátolták a káptalan népeit, hogy azok félannyi halat sem fogtak, mint azelőtt. Tarnen nunc — írja az oklevél — quidam Georgius Rewez, Paulus Aurifaber et magister hospitalis S. Nicolai confessons de Pesth in medio, meatus ipsius piscature prc-pe murum Beethwara, ubi nunquam alias molendina fuissent, senticulis suis firmiter in profundo Danobii fixis, molendina sua locassent, perque recia et piscatores ipsios ita turbarent, ut vix medietatem piscium, quam antea prendidissent, prendere possent. 66 ) A fenti adatokkal kapcsolatban elsősorban az a kérdés merül fel, hogy vájjon azonos-e a két hely. A rendelkezésünkre álló oklevelek ugyanis nem igazolják vicus Bech és Beethwara azonosságát. Ezért nem tehetünk mást, mint hogy a rendelkezésünkre álló, topográfiailag értékesíthető adatokat egybevetjük. Újbécs nevének első említése egy 1268 április 13-án kelt iratban fordul elő, amely arról szól, hogy IV. Béla szóbeli parancsa értelmében a margitszigeti apácákat Újbécs határa és a rajtafekvő palota birtokába beiktatták, de a birtokbaiktatás ellen Werner fia Péter fia tiltakozott. 67 ) A tiltakozásnak azonban semmi eredménye sem lett, mert IV. Béla király ugyanaznap kelt iratában a nevezett apácák birtokbaiktatását jóváhagyta. 68 ) Mind a két oklevél Újbécsnek nevezi a kérdéses földet, mégpedig az első terra Wiubech-nék, a második pedig terra vacua Vybech-nék. Tehát az új szó már a XIII. század derekán előfordul az elnevezésben. A név állandósultságát igazolja még egy 1276 május 20-án kelt irat is, ahol a név latin fordításban Nova bech alakban szerepel. 69 ) « .
