Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN QJ Több kiadást ért meg az »Ungarisches Städt-Büchlein«,

180

) amely először 1684-ben jelent meg. E mű Buda és Pest történetét 1635-ig nyújtja, de Bécs felmentésének és Thököly életrajzának ismertetésével már a fölszabadító háborúk korába nyúlik. Nem tartozik szorosan a történeti munkák sorába, de közjogi szempontból érdekes kijelentéseket tartalmaz a »Neues Königl. Frantzös. à L'Homme und Hoc-Mazarin«,

181

) amely már 1684-ben műfajának megfelelően versalakban mondja el, hogy Magyarországra nézve a császár elnyomó politikája az igazi veszedelem, amelyen Buda felszabadítása sem segít. Georg Krekwitz sokszor felhasznált és többször kiadott munkája a »Totius Regni Hungáriáé... accurata descriptio.«

182

) A mű szintén illusztrált és Budára vonatkozólag különösen az 1602. és 1684. évi ostromokról nyújt részletes leírást. A visszafoglalás évében megjelent »Prospect des ganzen Brdkreisses«

183

) Budáról megemlíti szép mecseteit, az utazók befogadására szolgáló nagy üres házait (Ceravanseras) és szép fürdőit. Pestről szólva azonban, noha elismeri, hogy eléggé megerősített hely, düledező házait, piszkos és üres utcáit tartja csupán megemlítendőnek. Christophorus Boethius Kriegshelmje

184

) a hadjáratok naplószerű leírása, az eredeti hivatalos okmányok közlésével. A hatalmas hat kötetes mű Bécs felmentésével kezdődik és második kötete foglalja magába Buda visszafoglalását, amelyet két rézkarc is illusztrál. 1687-ben jelent meg Happelius híres »Mundus Mirabilis Tripartitus, oder Wunderbare Welt«

185

) c. munkája, amely Budáról mint török erődről közöl részletesebb leírást. A végnélküli sort Molitor,

186

) Tserning

187

) és Seyfried

188

) munkáinak megemlítésével folytathatjuk, amelyek rövid leírást közölnek a városokról, dicsérik Buda fürdőit, azonban tárgyukban nem mondanak újat. A »Die Ohnmacht der Türkischen Monarchie«

189

) c. mű elmondja, hogy a nuncius a pápától átadott 200.000 forintból 20.000-t Beck generálisnak juttatott abból a célból, hogy azt a vár erődítményének kijavítására és az ostrom által megrongált épületek helyreállítására fordítsa. Megemlékezik arról is, hogy a jezsuiták megérkeztek Buda városába és megkezdték tanítói működésüket. A Dunán naponta érkeznek Budára fa- és épületanyag-szállítmányok, amiből arra lehet következtetni, hogy a város a nyárig újra helyre lesz állítva. Megemlékezik a föltámadás ünnepléséről, amely Budán másfélszázadig szünetelt. Június 4-én a lotharingiai herceg jelenlétében teszik le a Szent Lipótról nevezett egyház alapkövét. Június 18-án már arról szól, hogy az előváros, a bécsi- és a vizikapu már helyre van állítva, a vár katonáktól hemzseg, a katonaság egy részét pedig a hadsereghez küldték. Az 1687. évi augsburgi CronikKalender

190

) szintén összefoglalja Budavár ostromának történetét. Megemlítésre méltó, hogy a szokásos adatokon kívül az ostrom történetét számos, máshol elő nem forduló részlettel gazdagítja. Megemlékezik a zsidók meneküléséről, akiket a hajdúk a vizirondellánál fogtak el, amikor a zsákmányolást engedélyezték. Kimondja, hogy Commercy herceg az elfoglalás után 18 órával már megérkezett Bécsbe és az első volt, aki a császárvárosba az örömhírt megvitte ; Königsegg gróf pedig József főhercegnek Lotharingiai Károly nevében átnyújtotta azt a török lobogót, amely a basa házán volt kitűzve. Egész terjedelemben : közli a lotharingiai herceg felszólítását Budavár török parancsnokához, ugyancsak közli a herceg köszönőlevelét a brandenburgi 6*