Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
64 KEI.ÉNYI B. OTTÓ sait is a »Description historique« 144 ) ismertetésével foglalhatjuk össze. B mú, melyet egykorú angol kiadásából Deák Farkas fordított magyarra, valószínűleg a Lotharingiai herceg környezetében készült félhivatalos tudósítás. Az események naponkénti feljegyzéseiben kevés a másnapi, vagy későbbi betoldás ; legnagyobb része magának az eseménynek napján készült. Valószínű, hogy a fővezér környezetében levő tudósítók naponként jegyeztek fel mindent, amit a hivatalos politika és katonai szempontok szem előtt tartásával emlékezetre méltónak találtak. Az eredetileg francia nyelven készült szövegeket azután mindjárt más nyelvekre is átültették. Csak így volt lehetséges, hogy Buda szeptember 2-i visszafoglalásának története még ugyanazon év október 1-én angol nyelvre fordítva Londonban is megjelent. A mű hivatalos színezetét az események szabatos előadásán kívül az udvarias simaság is bizonyítja, amely a tévedéseket, a politikai állásfoglalások különbségét és a katonai hibákat elhallgatja, mintha ezeknek megbírálását a nagy diadal következtében feleslegesnek tartaná. Feltűnő az a jelenség is, hogy míg a visszafoglalás politikai, állambölcseleti és történelmi irodalma is tele van a török gyalázásával, a keresztény vallás, erkölcs és világnézet magasabbrendűségének hangoztatásával, addig itt a keresztény világnézet inkább a várvédelem török vitézei iránti megbecsülésben és a legyőzöttek iránti szánalomban nyilatkozik meg. A század végén megjelent 8 kötetes »Voyages historiques de l'Europe« hatodik kötete ismerteti Magyarországot és »Bude ou Offen« cím alatt röviden Budát is. Az angol irodalomban a fölszabadító hadjáratok visszhangja szintén érezhető. Edward Brown utazónak először 1673-ban megjelent, német, francia és holland nyelvre is lefordított német- és magyarországi útleírása és benne Budának színes ismertetése 1685-, 145 ) majd 1687-ben ismét megjelent. Az 1684-i ostrom alkalmul szolgál a »A description of Buda« 146 ) c. mű megjelenésére. Ugyancsak a fölszabadító hadjárat 1684. évi eseményeit és Buda szerencsétlen ostromát tárgyalja a »Relation of the Imperial expedition in Hungária«, 147 ) John Shirley 148 ) és Thomas Mills 149 ) hadikrónikája. A »Description historique« angol fordításának címe »An Historical description of the glorious conquest of the city of Buda the capital city of the Kingdom of Hungary . . . L ondon 1686.« Az angol kiadó előszavában azt mondja, hogy az igazságtól sokban eltérő jelentések és az egymással ellentmondó zavaros tudósítások után Buda ostromáról oly naplót akar megjelentetni, melyben a teljesen megbízható szerző az eseményeket az ostromló sereg megindulásától a vár elfoglalásáig foglalja össze. Buda visszafoglalását a világtörténet leghíresebb ostromának nevezi, amelyben az ostromlók megközelítik, vagy talán még felül is múlják Titust, Jeruzsálem elfoglalóját. Abdi basa nem kevésbbé makacs védője Budának, mint Vellerius Rhodus sáncainak. Jacob Richards »Journal«-ja 150 ) ugyancsak a Buda visszafoglalására irányuló hadműveletek naplója június 15-től szeptember 2-ig. A magyarországi török háborúk eseményeivel foglalkozik az »Observations upon the Warre of Hungary« 151 ) is, amely különösen hosszan tárgyalja Buda 1684-i ostromát. Thököly harcainak angol nyelvű leírása a »Memoirs of Emeric count Teckely« 152 ) a hasonló című francia mú fordítása. 1700-ban jelenik meg Ricaut »The History of the Turks« c. munkájának bővített
