Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 55 A budai zsidókra vonatkozó olasz nyomtatványok közül a legérdekesebb a modenai Gio. Marco Martini cantateja, amelynek szövegét Spinelli, a kiadó a kikeresztelkedett Dario Sangiovanninak tulajdonítja. A Martini-féle cantate címe : »Buda incorragita, dà-gli Hebrei.« Olasz-zsidó zsargonban készült s nem egyéb egy harci dalnál, mely a zsidóságot fegyverbe szólítja »az átkozott Goi« ellen. A költemény tele van gúnyos célzásokkal a zsidók ellen. A szonettek között is találunk zsidó ellenes, gúnyos tartalmúakat. Ezek lehettek hatással Nomi eposzára is, amelyben a budai várba berohanó keresztény sereget egyesült török és zsidó csapatok fogadják. 99 ) A visszafoglalás korának lírájában, epikájában és történetírásában egyaránt élénk visszhangot keltett a budai zsidók magatartása. Károlyi Árpád »Buda és Pest visszavívása 1686-ban« c. munkájában elmondja, hogy a budavári zsidók, akik a budai lakosságnak a törökség után főelemét alkották, mily elszántsággal védték a várat. Ezért Buda visszafoglalása után igen sok közülük életével lakolt, nagy részük pedig foglyul esett és csak váltság ellenében nyerte vissza szabadságát. Míg a nyugateurópai irodalom a budai zsidóknak az ostrom idején való szereplését megbélyegzi, az egykorú jiddis irodalom a budai hitsorsosok szolgálatába szegődik és különösen a német és holland zsidóság körében propagandát indít a budai foglyok kiváltása érdekében. E téren úgy látszik a prágai Szender (Alexander) Tausz zsidó ifjú működött a legnagyobb ügybuzgalommal. A boroszlói városi könyvtár őriz egy egylapos, két oldalra nyomtatott héberbetűs zsargon-német és héber nyelvű röpiratot, 100 ) amelyben Szender a hitközségek és kiváló zsidó férfiak ajánlóleveleit közli a budai zsidók váltságdíja érdekében és 70 zsidó kiszabadulásának történetét is elmondja. Az oxfordi Bodleiana gyűjteményben levő »Ajjn sin njja ljd vun Auon (Ofen)« c. héberbetűs jiddis szövegű prágai nyomtatvány 101 ) szerzője: Áron, József fia, dicsőíti Szendert, mint aki a budai zsidó foglyok kiváltása ügyében sokat fáradozott. Az 55 verszakból álló egyenletes 3—4—5 soros költemény héber refrénje : »Örökkévaló, légy a mi segítségünk!« Ismerünk ezeken kívül egy 1689-bol származó sulzbachi nyomtatványt, 102 ) amely Kohen Efraimnak, az 1666—1678. közötti években budai rabbinak vallási döntvényeit tartalmazza. A bevezetésben a mű kiadója, a szerző fia elmondja apja életét és említi Buda 1684. évi ostromát is. Czevi ben Jakob 1712-ben, Amszterdamban megjelent döntvényeinek 103 ) előszavában pedig az 1686. évi ostromról szól és a 61. döntvényben a budai zsidók viszonyait ismerteti. Egészen ismeretlen a spanyol és portugál lirának Buda visszafoglalásával kapcsolatos visszhangja. Apponyi Sándor gr. könyvtárának katalógusában és Ballagi Aladár gyűjteményében e téren is több művel találkozunk, amelyeknek külső összefoglalását csak megkíséreljük. A »Curioso Romance, que trada de lo sucedido en la Plaza de Buda« impresszum nélküli költemény 88 négysoros versszakban üdvözli Buda visszafoglalását. Ilyen a »Nuevo Romance del Sitio y Torna de Buda« c. Barcelonábanmegjelentköltemény, 104 ) hasonlóan a 27 versszakot tartalmazó »Relazion de la solemnidad con que celebro el Triumpho de la Tome de Buda.« 105 ) Ilyen a »Curioso Romance que trata de lo sucedido en la plaça de Buda« c. Valenciában megjelent költemény is. A »Cesareo Carro« 106 ) Amsterdamban megjelent elbeszélő költemény az Amsterdamba érkezett hadijelentések alapján készült és
