Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 37 egyaránt olasz eredetű. Az utóbbi elnevezés azonban inkább a XVII. század irodalmában fordul elő. Bzzel az udvari ízű címmel szemben a franciák a török szultánnak udvariatlan, becsmérlő elnevezését is sűrűn használják. (»Chien insaciable«, »un monstre«, »de sang insaciable«)

11

) De ez a szitkozódásszerű, lealacsonyító jelző, mely egyébként szintén olasz eredetű, (»perfido cane Turcho«)

12

) csak az alacsonyabbrendű irodalomban lesz általános. Bzzel ellentétben a németség töröktárgyú irodalma nem tud teret nyitni a gyűlölt ellenség humanista-gáláns képzetének és magasabbrendű irodalmában is a gyűlölet jelzőit szólaltatja meg. (Bluthund.)

13

) Több részvétlen hangú irat között mint vészharang kondul meg II. Lajos segélykiáltása. A Budáról keltezett 1521-i dátumot viselő levélben a magyar király arra kéri a pápát, hogy békítse ki a keresztény uralkodókat, nehogy ezek viszályai miatt nyomja el a török a magyarságot.

14

) A pápaság Magyarország védelmének kiépítésében a keresztény szolidaritás legöntudatosabb átérzésével fáradozott a XVI. században is. Francia- és Németország mellett Itália földjén is él a XVI. században Magyarországnak mint Európa védőpajzsának fogalma. Megtaláljuk ezt elsősorban a pápai iratokban, amelyekben hazánk állandó jelzője : »Invictus pugil et propugnaculum vei antemurale Buropae et totius Christianitatis validum propugnaculum« és más hasonlók ; e fontos szerepe miatt nem szabad Magyarországot a világi fejedelmek egyenetlenkedései miatt sorsára hagyni. De megtaláljuk ezt a velenceieknél is, akik maguk ugyan óvakodnak fegyvert fogni a török ellen, de annál nagyobb lelkesedéssel ismerik el Magyarország szerepét a kereszténység védelmében. A velencei követek : Contarini, Aberi, Cavalli jelentéseikben Magyarország »Bastione della Christianita, antemurale e balovardo di tutto il resto dei christiani«, amely tulaj donképen a németek és franciák által hangoztatott jelzők variánsa. A pápaságnak Magyarország és Buda megmentésére irányuló politikáját erősen akadályozta az osztrák ház és a francia királyok küzdelme, amelyben a pápák gyakran a franciák pártján állottak. Ilyenkor közvetlen pénzbeli segélyt természetesen nem adtak és a nunciusaik által tolmácsolt jótanácsokra szorítkoztak, amiket azonban V. Károly és I. Ferdinánd vissza szoktak utasítani. Nagy veszélyek idején azonban a pápaság nagy pénzbeli segítséggel és seregek kiállításával is sietett a kereszténység védőbástyájának segítségére. így Budavár 1541. évi elvesztésének hatása alatt Savello és Vitello pápai csapatvezérek vezetésével 2500 gyalogos jött Magyarországra, akiknek kiállítása a pápai kamarának 77.000 aranyába került. A következő évben újabb csapat jön Savello vezetésével. Közvetett segélyt is adtak a pápák, amikor a török elleni háborúk költségére átengedték az egyes fejedelmeknek az annátákat, papi tizedeket és néha még az egyházi vagyon egy részét is. Alkalmi pénzsegélyekkel járulnak a török védelemhez a spanyol király és a különféle olasz fejedelmek, köztük a toscanai Mediciek, a modenai és ferrarai hercegek. A nagy távolság és a közös érdekek hiánya miatt azonban e hatalmak a magyarországi helyzet alakulására nem lehettek hatással.

15

) A csatavesztés nyomán támadt pánikszerű ijedelem, amely a mohácsi csatáról szóló német jelentéseknek legjellemzőbb vonása, a francia jelen-