Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241
224 BUDÓ JUSZTIN szerezték a török mecsetet a Vízivárosban és miután templommá átalakították, a plébánosi teendőket éppen úgy elvégezték benne, mint magában a várban. Nem kisebb buzgalommal látták el a jezsuita atyák a Pesten ápolt katonák pasztorálását is. Több hónapon át minden második nap ide is átjöttek a táborból visszatért katonák gyóntatására. Az Alsó- vagy Vízivárosban kifejtett lelkészi tevékenység bírhatta a jezsuitákat arra, hogy ott is erősebb gyökeret verjenek. Széchenyi György esztergomi érseknek Pozsonyban 1692 augusztus 17-én kelt s I. Lipóthoz intézett leveléből értestilünk arról, hogy a jezsuiták azt a helyet is a maguk számára akarták elfoglalni, amelyet a király két évvel előbb a kapucinus atyák temploma és kolostora részére adott a vár alatt. (Vestra Maj estas Sacratissima dignata fuerat dare ante duos annos locum sub arcé.) A király által adományozott helyen Széchenyi érsek maga szándékozott Budán a kapucinusok részére templomot és kolostort alapítani és építeni (pro templo et monasterio patrum Capucinorum Budae per me fundando et construendo). Szándékát azonban az a veszély fenyegette, hogy a jezsuiták, nem elégedve meg azzal, hogy részükre a király a várban kollégium és iskolák céljaira igen tágas helyet adott, ezt a helyet is az Alsóvárosban majorság céljaira fogják elfoglalni. Ezért arra kéri a Felséget, jelölje ki az említett helyet a kapucinus atyák részére, hogy annál hamarább elkezdhesse a szándékolt épületek felépítését, (ut eo citius inchoare possim ibi aedificia, quae intendő facere.) Még mielőtt 1687 advent első vasárnapján a jezsuiták átköltöztek volna a várban kijelölt harmadik és végleges helyükre, ez év szeptember 2-án nagy ünnepélyességgel megünnepelték a visszafoglalás első évfordulóját. Nagy tömeg vett részt a szentséges körmeneten : magasrangú katonatisztek és parancsnokok, nemes tisztviselők és polgárok foglalkozási ágak szerint haladva emelték a felvonulás fényét. Ágyúk díszlövése közben a roham által legelőször elfoglalt helyen mondták el a hálahimnuszt és tartottak német és magyar nyelven dicsérő beszédeket, amelyeket az ünnepélyes körmenetben oda sereglett pesti nép is meghallgatott. A lakás céljaira kijelölt helyen álló régi épületet (török medresze) időközben egy emeletesre emelték, az emeleti részekben 12 szobát építve az atyák és a táborból érkezett vendégek részére, a földszinten pedig a többi szükséges helyiségeket az iskolával és konyhával együtt. A régi épületnek ez a helyreállítása, illetőleg az újnak a ráépítése 2300 rénes forintba került. Ebből 500-at tett ki a királynétól alamizsna gyanánt adott összeg, 1100 forintot adott az esztergomi érsek, a többit főleg Kollonics bíbornok, a jezsuiták másik hatalmas pártfogója adományozta és pedig részint készpénzben, részint az építkezéshez szükséges, megfelelő értékű anyagokban. Kollonics biztosította mindezenfelül jóformán egyedül és kezdettől fogva a jezsuita atyák élelmezését és borral való ellátását is. Élelmezésükre a természetben rendelkezésre bocsátott élelmicikkeken kívül havonkint 120 rénes forintot utalt ki számukra. Ugyanő eszközölt ki a királynétól 2000 forintot a bosnyák ferencrendi atyáktól elvett templom restaurálására és tisztítására. Az 1687. év, kedvezőtlen auspiciumai ellenére, sorsdöntő fordulatot hozott a budai jezsuiták életében. Ebben az évben rakta le az alapját .Széchenyi György, előbb kalocsai, majd 1685 március 2l-e óta esztergomi
