Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Horváth Henrik: Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben 198-219
204 ;: 7 ^: , HORVÁTH HENRIK modern típusát Magyarországon is aXVI. században qlàsz hadimérnökök honosították meg. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó, meglehetősen terjedelmes irodalomban a törökök ellen emelt magyar vártípusok mint ennek a rendi szernek legtökéletesebb és legkorábbi példái szerepelnek. 22 ) Budavárával kapcsolatban közvetlenül a török megszállása előtt két várépítőről tudunk, az 1522-ben előforduló I^aurentius Italus de Florencia muratorról és az 1541-ben szereplő Domenico da Bolognáról. 23 ) Nagyon közelfekvő az a feltevés, hogy a törökök bástya- és toronyépítkezései, melyekről az előbb említett feliratok és egyéb híradások is tanúskodnak, szintén ezt a rendszert követték. Mellette szól az a tény, hogy szemük előtt látták az új olasz típusú erődítményeket, hadi vállalkozásaikban a túloldalon is állandóan számolni kellett ezekkel; a gyakori harcok folyamán szerzett tapasztalatok nyomán pedig mind a taktikai, mind a technikai eszközök idővel egyre jobban hasonultak egymáshoz. A legnagyobb önálló erődítési komplexum a várostól északra állott, a mai Császárfürdő mellett: az úgynevezett lőpormalom,, későbben császármalmok. Építésével kapcsolatban Arszlan basa nevét szokták emlegetni, ki 1565—66-ban budai helytartó volt. Evlia Cselebi ezzel szemben az 1529—30. építési évet jegyezte fel, amit W. Björkmann kronológiai okokból elvet. 24 ) Stilisztikai tekintetben azonban a korábbi dátum valószínűbb, mivel az egész vártömb elrendezése és kiképzése még. erősen középkori formákra emlékeztet. Az alaprajz a régi római castrum típusát, a négy saroktoronnyal ellátott »urbs quadrata« alakját tünteti fel, úgyhogy a hasonló alaprajzú és felépítésű diósgyőri, várpalotai, fogarasi, küküllővári, pozsonyi, sárospataki stb. várépületek láttára egyáltalában nem látszik lehetetlennek, hogy Arszlan basa lőporvára eredetileg szintén középkori építmény volt. A tulajdonképeni várépületet, királyi palotát azonban ez az építési és javítási lendület elkerülte, a basák nem használták, sorsára hagyták. Az egyre jobban bomladozó csarnokokat a keleti fantázia, melyet 1676-ban csodálatos égi jelek ijesztettek, félelmetes kisértetekkel népesítette be, melyek a törökök számára pusztulást, a keresztényeknek pedig mielőbbi felszabadítást jelentettek. 25 ) Hz az érdekes híradás is a régi magyar emlékek kettős természetére utal, melyek mint egy lassan érthetetlenné vált elmúlt művelődés származékai belenyúlnak az annyira megváltozott jelenbe, vagy mint a folytonosság zálogai és a jövő felé vezető hidak új hajnalt ígérnek. A palotát, akárcsak az elhagyott templomokat, hadszertáraknak használták. Csak zenetornyáról hangzott el minden este vacsora után kilencszeres oszmán zenekar játéka. 26 ) A leggyakoribb török hangszer egyszerű nádból készült pásztorsíp, míg az orgiasztikus ünnepi zenének főhangszerei cimbalom és dob voltak. 27 ) A török basa tejiát nem itt lakott, hanem a hódoltság első felében a Duna mellett állott, a középkorban valószínűleg kereskedelmi csarnoknak szolgált nagy épületben, későbben pedig a mai Várszínház és a vezérkar épülete helyén állott díszes házban, mely a metszeteknek egy egész, sorozatán visszatér. lîvlia Cselebi szerint ez a palota Kara Mustafa basa által lett kibővítve és átépítve. »Valamennyi szobája a vár fala fölé nézett és nagyon szép és nagyon szellős volt.« A metszetek ezen a helyen valóban levegős, arkádköszorúzta palotát tüntetnek fel, de nem engedik meg a
